A felmérések alapján a magyarok fele nem hallott az Európai Zöld Megállapodásról, és mindössze a lakosság 25%-ának cseng ismerősen a kezdeményezés neve. Öntsünk hát tiszta vizet a pohárba, nézzük, miről is szól a „European Green Deal”!
Az Európai Zöld Megállapodás (EZM) Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnökének a szavaival élve, Európa növekedési stratégiája az elkövetkező évtizedekre nézve, egy útmutató ahhoz, hogy hogyan tehetjük Európa gazdaságát fenntarthatóvá, hogyan segítsük a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállást az erőforrások hatékony felhasználása révén és hogyan állítsuk helyre a biológiai sokszínűséget a környezetszennyezés csökkentésével párhuzamosan.
Nem akármilyen stratégia ez: a dokumentum azt tűzi ki célul, hogy 2050-re Európa váljon a világ első klímasemleges kontinensévé – ez azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának összességében nullának kell lennie. Ennek a megvalósítása egész Európában szükségessé teszi a gazdasági és társadalmi átalakulást, ugyanakkor fontos, hogy mindez igazságosan, társadalmilag kiegyensúlyozott módon és költséghatékonyan menjen végbe, annak érdekében, hogy a folyamatnak csak nyertesei legyenek.
A célok megvalósítása érdekében a Bizottság nyolc szakpolitikai területen javasol új intézkedéseket, többek között az éghajlatváltozásra, közlekedésre, energiára, iparra, mezőgazdaságra és a fenntartható finanszírozásra vonatkozóan.
A kezdeményezések között említhetjük például egy európai éghajlat-politikai jogszabály megalkotását annak érdekében, hogy a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzés jogszabályi szinten is megjelenjen. Az EZM részét képezi még egy, a biológiai sokszínűségre vonatkozó stratégiának az elkészítése 2030-ig, továbbá egy új körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv és egy ipari stratégia elkészítésére való felhívás is.
Habár Európa zöld iránytűje ambiciózus vállalásokat tartalmaz, sok kritika is érte, miszerint a kezdeményezés leginkább egy olyan listának tekinthető, ami felsorolja, hogy miket kell részletesebben kidolgozni a következő egy-másfél évben. Mindenesetre az ütemterv 2019 december 11-ei megjelenése után számos javaslatot nyújtottak be a megállapodás keretében.
Zárásként nézzünk meg ezek közül néhányat:
- Fenntartható Európa beruházási terv (2020. január 14.)
- a terv szerint az EU 2030-ig legalább 1 billió eurót mozgósítana fenntartható beruházásokra.
- Méltányos átállási mechanizmus (2020. január 14.)
- annak érdekében, hogy egyik tagállam se maradjon ki a fejlődés folyamatából a Bizottság 2020. januárjában méltányos átállási mechanizmus létrehozására tett javaslatot, amely azokra a régiókra fog fókuszálni, amik a leginkább függenek a fosszilis tüzelőanyagoktól, illetve a leginkább érintettek a kibocsátás-intenzív ipar tevékenységektől.
- Európai klímarendelet (2020. március 4.)
- ez a javaslat keretbe foglalja az EU klímasemlegességének a megvalósítását.
- A csomagnak talán ez volt az egyik legfontosabb ígérete: egy olyan törvény kidolgozása, ami jogszabályi szintre emeli azt, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen.
- Körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv (2020. március 11.)
- ezen közleményében a Bizottság javasolja többek között a termékek tartósságának, újrafelhasználhatóságának és javíthatóságának a fejlesztését, a szén-és környezeti lábnyom csökkentését, valamint az egyszer használatos termékek korlátozását.
- A termelőtől a fogyasztóig stratégia (2020. május 20.)
- ez a közlemény az uniós élelmiszerrendszer reformját tűzte ki célul és fenntarthatóbbá kívánja tenni az élelmiszer-előállítást, illetve a növényvédőszer-használat csökkentését és a biogazdálkodás előmozdítását célozza meg.
Források: ec.europa.eu, consilium.europa.eu, parlament.hu, index.hu, hvg.hu
