A biomassza energetikai felhasználása az utóbbi években fellendülésnek indult. Karbonsemlegességének köszönhetően nemcsak a zöld energiatermeléshez járul hozzá, hanem a hulladékgazdálkodásban is fontos szerepet játszik azáltal, hogy például a mezőgazdasági hulladékok energetikai hasznosítását teszi lehetővé.
A biomassza alatt tágabb értelemben biológiai úton létrejövő szervesanyag-tömeget értjük, amibe a Földön lévő összes élő tömeg beleérthető. Szűkebb és elterjedtebb jelentése szerint a biomassza olyan növények, termések, melléktermékek, növényi és állati hulladékok összessége, amelyek energetikailag hasznosíthatóak. A biomassza energetikai felhasználása alternatívát jelenthet a fosszilis tüzelőanyagok helyett, hozzájárulva a klímaváltozás okozta problémák mitigálásához.
A biomassza fajtái
A termelési-felhasználási láncban elfoglalt helye alapján a biomassza lehet elsődleges, másodlagos és harmadlagos.
- Az elsődleges biomassza a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények.
- A másodlagos biomassza az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei, hulladékai.
- A harmadlagos biomassza a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű szerves hulladékai.
A biomassza fajtáit megkülönböztethetjük halmazállapot szerint: szilárd, cseppfolyós és gázhalmazállapotú; illetve felhasználási formája szerint is: tüzelhető biomassza (szilárd), az elgázosítható biomassza és a gépjármű-üzemanyagként hasznosítható biomassza (cseppfolyós).
Az energiatermelés lehetőségei biomasszából. Forrás: regi.tankonyvtar.hu
Tüzelés
A tüzelésre alkalmas biomasszák jellemzően alacsony nedvességtartalmúak, és így magas fűtőértékűek. A tüzelhető biomasszánál fontos, hogy az éghetetlen hamutartalma olyan vegyi anyagokból álljon, amelyek nem roncsolják a kazánberendezést, nem olvadnak rá a fűtőfelületekre, és nem járnak jelentős légszennyezéssel. A leggyakoribb tüzelt biomassza fajták közé tartozik a tűzifa apríték (erdei vagy fűrészüzemi hulladékokból, vagy lágyfa-energiaültetvényekből előállítva), fűrészpor, szalma, energiafű, illetve ezekből előállított pellet.
A biomasszát ritkán hasznosítják eredeti formájában tüzelőanyagként. Darabolás és tömörítés előzi meg, illetve a pelletálást és a brikettálást általában szárítás is kiegészíti.
Elgázosítás
Jellemzően nagyobb nedvességtartalmú növényi hulladékból vagy állati hulladékból áll az elgázosítható biomassza. Ezek lehetnek cukortartalmú növények, zöld növényi hulladék, állati szennyvíziszap vagy trágya.
A biogáz felhasználás egyik területe a kapcsolt hő és villamosenergia-termelés gázmotoros (biogáz) kogenerációs egységekkel.
Gépjármű-üzemanyag
Gépjármű-üzemanyagként a biomassza bioetanolként vagy biodízelként hasznosítható. Magas cukortartalmú (cukorrépa, cukornád), magas keményítőtartalmú (kukorica, burgonya, búza) vagy magas cellulóztartalmú (szalma, fa, nád, energiafű) növényekből gyártható az etanol. A biodízel alapja olajtartalmú növények (például repce, olíva, napraforgó stb.), melyből az olaj kisajtolható, és vegyszeres kezelések után a dízelolajhoz hasonló anyag nyerhető.
A biodízel amellett, hogy nem környezetszennyező hatóanyag, biológiailag lebomló, így nem okoz gondot fáradtolajként sem.
A pécsi erőmű a legnagyobb biomassza tüzelésű erőmű Közép-Európában. Forrás: veolia.hu
Biomassza előnyei
A biomassza jelentősége, hogy (megfelelő kezelés esetén) megújuló energiaforrás. Használatával megmaradnak az ásványkincsek, és a nem megújuló energiahordozókhoz képest a károsanyag-kibocsátás is alacsonyabb. Emellett az energetikai felhasználása karbonsemleges, vagyis elégetésekor csak annyi szén-dioxid termelődik, amennyit a növényi fotoszintézis felhasznált. Természetesen a biomasszaként használ növények termelésének, begyűjtésének, előkészítésének és szállításának van energiaszükséglete, ami CO2 kibocsátással jár.
A biomassza eltüzelésekor keletkező hamu, környezetbarát, káliumtartalmának köszönhetően felhasználható a talajerő visszapótlásához. A fosszilis tüzelőanyagokhoz (szén, olaj) viszonyítva alacsonyabb a károsanyag-tartalma is, így használatával csökkenthető a környezetszennyezés mértéke. Az állati eredetű anyagok és hulladékok emissziója jelentősen csökkenthető a biogáz üzemben való kezeléssel. Nem elhanyagolható előnye, hogy a hulladék újrafeldolgozását és -felhasználását is elősegíti, ami a környezetvédelem kiemelten fontos területe.
Magyarországon jelenleg 8 olyan erőmű működik, amely biomasszát is felhasznál energiatermeléshez.
Források: wikipedia.org, biomasszaeromuvek.hu, erdo-mezo.hu, regi.tankonyvtar.hu
