A globális felmelegedés következtében több melegvérű faj is evolúciós átalakuláson megy keresztül, hogy jobban tudja szabályozni testhőmérsékletét, és könnyebben tudjon alkalmazkodni a gyorsan változó éghajlati tényezőkhöz. Ezek az átalakulások leggyakrabban nagyobb fülek, csőrök, vagy lábak képében jelennek meg, tehát azokon a testrészeken, ahol a fajra jellemzően a testhőleadás legnagyobb része történik.
Nemcsak az embereknek okoz nehézségeket a melegedő és egyre kiszámíthatatlanabb időjáráshoz való alkalmazkodás. Számos közelmúltban folytatott kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy az állatok alakváltása szintén a klímaváltozáshoz köthető, ugyanis egyre szükségesebbé vált számukra a hatékonyabb hőleadás a túlélés érdekében. A kutatók ugyan elismerik, hogy nem a klímaváltozás az egyedüli kiváltó ok, azonban több régió számos fajának vizsgálata egyöntetűen arra enged következtetni, hogy ez a legjelentősebb befolyásoló tényező. Arra számítanak, hogy a jövőben a hőmérséklet emelkedésével tovább folytatódik majd az állatok alakváltozása is, mivel a felmelegedés miatt egyre több, alapvetően mérsékelt égövön élő faj válik kitetté az extrém forróságnak. Az alakváltásoknak a fizikai jellegen és a testhőszabályzáson kívül más ökológiai jelentősége és következménye is lehet mind az adott fajra, mind az ökoszisztémára nézve, ezért ezeket jelenleg is folyamatosan kutatják.
A denevérek nagyobb szárny mérettel alkalmazkodnak a melegedő éghajlathoz.
Nagyobb végtagokkal, halló-és szaglószervekkel a túlmelegedés ellen
Az evolúció során úgy alakult, hogy forró égövön élő állatok gyakrabban rendelkeznek például nagyobb fülekkel, ami a hőleadást, ezzel a saját testhőmérsékletük megfelelő szinten tartását biztosítja. Amennyiben nem sikerül a testhőt a normál tartományban tartani, az túlmelegedéshez, és végül halálhoz is vezethet. Emiatt egyre több, eredetileg nem forró éghajlaton élő fajnál is nagyobb fülek, és egyéb, a hőleadásban fontos szerepet betöltő szervek, testrészek megnagyobbodása figyelhető meg. Mivel a szervek közül a bőr képes a felesleges hő leadására, ezért általában olyan a testrészekről van szó, amelyeket nem borít szőr vagy toll, így nem gátolja semmi a hőleadást.
Az egyik kutatás példaként több ausztrál papagájfaj megfigyelésének eredményeit is közölte, mely szerint 1871 óta, tehát a második ipari forradalom óta 4-10%-kal nőtt a papagájok csőrének mérete. Ezzel egyidejűleg Észak-Amerikában a téli sármánypintynél is kapcsolatot fedeztek fel a csőrméret, és a régió hőmérséklete között. Azonban nemcsak madaraknál, hanem emlősöknél is hasonló változások bekövetkezéséről számoltak be, így például az erdei egérnél megnőtt farokhossz, a cickányoknál hosszabb lábak, a denevéreknél pedig nagyobb szárny lett a melegedő éghajlathoz való alkalmazkodás eredménye. Sara Ryding, az ausztrál Deakin egyetem zoológusa szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy az állatok teljes mértékben alkalmazkodni tudnak majd a klímaváltozáshoz, pusztán annyit, hogy az evolúció segítségével próbálnak küzdeni a fennmaradásért.
A téli sármánypintynél kapcsolatot fedeztek fel a csőrméret, és a hőmérséklet között.
A jövőben akár Dumbóval is találkozhatunk
Az eddig tapasztalt evolúciós átalakulások 10% alatti változást jelentettek, azonban Ryding is csatlakozik a tudósok azon véleményéhez, hogy ezek a további éghajlati változások következtében extrémebbé válhatnak, és lehet, hogy egyszer majd a valóságban is találkozhatunk a mesebeli Dumbóval és óriási füleivel.
Ryding 3D scannelési módszerrel tervezi megvizsgálni az elmúlt 100 év ausztrál madarainak múzeumi példányait, majd azokat összehasonlítja a jelenlegi megjelenésükkel, hogy megtalálja azokat a fajokat, amelyeknél méretváltozás történt csőr vagy egyéb testrész tekintetében. Hangsúlyozta, hogy amikor klímaváltozásról van szó a médiában, gyakran felteszik azokat a kérdéseket, hogy vajon túllendül-e majd az emberiség az éghajlatváltozáson, vagy hogy lesz-e olyan technológia, ami megoldást hoz. Arról azonban ritkábban esik szó, hogy az állatoknak is ugyanúgy alkalmazkodniuk kell, mint nekünk, ráadásul jóval rövidebb idő alatt, mint ahogy az evolúciós okokból természetesen megtörténne. Ezért lesznek olyan fajok, amelyek nem tudnak majd lépést tartani a környezeti változásokkal.
Forrás: TheGuardian
