Written by

A virág színe

home_slider, Tudtad-e?| Views: 132

A klímaváltozás néha az élet olyan rétegeiben mutatkozik meg, ami talán soha eszünkbe nem jutna. Gondoltátok volna, hogy válaszul arra, ahogy az emberi tevékenység formálja az atmoszférát, a virágok a színüket változtatják meg?

A Current Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány arról számol be, hogy a klímakrízisre és az ózonréteg vastagságának a csökkenésére bizonyos virágok az ultraviola pigmentjeik módosulásával reagálnak. A növények az emberi szemnek nem látható UV mintáik segítségével vonzzák be az őket beporzó rovarokat, így ezek megváltozása hatással lehet a növények szaporodási képességeire is.

Matthew Koski, a dél-karolinai Clemson University tudósa, aki a szóban forgó tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy a jelenség mind a hazai vadvirágokat, mind a háziasított haszonnövényeket (mint amilyen a napraforgó is) érinti.

A kutatáshoz Európa, Ausztrália és Észak-Amerika területéről gyűjtöttek növényfajokat, a tudóscsapat így összesen 1238 példányon vizsgálta meg, hogyan változik az ultraviola pigmentáltság a hőmérséklet és az UV-kitettség változásainak a hatására.

Végül arra az eredményre jutottak, hogy a mintázatban minden évben két százalékos változás figyelhető meg, ami logikusan hangzik, ha belegondolunk, hogy a növények ezeket a pigmenteket arra használják, hogy védjék a pollenjeiket az ultraviola sugárzástól.

Egy korábbi tanulmányában Koski azt figyelte meg, hogy azok a növények, amik magasabb területeken élnek (például hegyvidékeken), több UV-pigmenttel rendelkeznek, ami szintén egybecseng a feltételezéssel, hogy az ózonréteg vékonyodásával (és így a magasabb UV-sugárzással) a növények több pigmentet fognak előállítani.

Ugyanakkor a virágok reakcióit az is befolyásolja, hogy nyílt- vagy zárt virágzatúak-e. Előbbiek UV-pigmentáltságának a szintje például megemelkedett akkor, amikor az ózonvastagság csökkent, illetve fordítva; míg a zárt virágzatú növények esetében a pigmentáltság mértéke nem az ózonkitettségtől, hanem a hőmérséklettől függött. Ez azért van így, mert a pollenek szirmokba rejtése véd ugyan a sugárzástól, de extra hőmérsékletet is jelent.

A növények beporzását végző rovarokat azonban kimondottan az ún. „bikaszem-minta” vonzza, ami az alacsonyabb és magasabb UV-pigment koncentráltság kontrasztjából áll, ebből kifolyólag a növények ilyenfajta reakciója a klímaváltozásra akár az egész beporzási folyamatban zavart okozhat.

Forrás: ecowatch.com