Míg a globális felmelegedés kifejezéssel többet találkozunk, addig valójában az éghajlat- vagy klímaváltozás szó használata sokkal pontosabb képet fest napjaink helyzetéről. Való igaz, hogy a 2020. év eleji erdőtüzek és az idei száraz, meleg június felmelegedésről árulkodik, azonban a világ más pontjain az időjárás egészen más fordulatot vett. Hatalmas hóviharokkal, hurrikánokkal és szélsőséges fagyokkal lehetett találkozni olyan helyeken is, ahol korábban ezt még sosem tapasztalták.
Időjárás vagy klíma?
Fontos tisztázni az időjárás és az éghajlat, idegen szóval klíma, közötti különbségeket, hiszen sokan szinonimaként használják a két kifejezést. Az időjárás pillanatnyi állapota a légkörnek, vagy a légköri állapotok időben egymás után való következésének sorozata. Ezzel szemben az éghajlat vagy klíma valamely hely hosszútávra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb idejű ismétlődése.
Tehát, amíg a helyi időjárás napról napra, hétről hétre változik, aközben hosszútávú klímaváltozást is érzékelünk. Ez kifejezetten igaz azokra a területekre, ahol a szélsőséges időjárás-változások egyre gyakoribbak. Idén februárban Görögországban havazott és rendkívül alacsony volt hőmérséklet, ami lehet egy ritka időjárási jelenség, de lehet valami nagyobb változásnak az előszele is.
Természetes éghajlati ciklusok
Kétségtelen, hogy időszakonként a Föld éghajlati ciklusokon megy keresztül. Ha azonban napjainkban beszélünk a klímaváltozásról, akkor olyan változásokra gondolunk, melyek szoros összefüggésben állnak emberi tevékenységekkel. Ezeken változtatnunk kell, hogy a természetesen előforduló éghajlati ciklusok gyakoriságát ne gyorsítsuk fel. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) szerint a szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a hőhullámok és a nagy viharok, valószínűleg gyakoribbá, illetve intenzívebbé válnak az ember okozta éghajlatváltozás következtében.
Éghajlatváltozás Magyarországon
Az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati adatbázisában 1901 óta, 25 klímaállomásról és 131 csapadékmérőről érkező adatokat dolgoznak fel. A hazai éves középhőmérséklet változása a globális tendenciákkal összhangban alakul. A 2021-es tavaszi hónapok Magyarországon közel 2 Celsius fokkal hűvösebbek voltak az átlagosnál, így ez a volt a tizenhetedik leghidegebb tavasz az elmúlt 120 évben. Ennek ellenére a magyar tavaszok átlaghőmérséklete 1,28 fokkal emelkedett a teljes idősoron. Nemcsak a hőmérsékleti értékek emelkedtek, hanem a szélsőérték gyakorisága is. A fagyos napok száma csökken, míg a forró napok előfordulása nő, tehát összességében egy melegedő tendenciát láthatunk.
Magyarország évi középhőmérsékletének anomáliái (°C) 1901 és 2016 között. Forrás: met.hu
Mi a megoldás?
Amennyiben nem mérsékeljük az ember okozta környezeti hatásokat, akkor egyre szélsőségesebb és nagyobb károkat okozó időjárási jelenségeknek leszünk szemtanúi. A Kaliforniai Egyetem (Berkeley), a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a NASA Goddard Intézetének kutatói a 2019-ben arra hívták fel a figyelmet tanulmányukban, hogy napjaink helyzetét az 1970 és 2000 közötti időszakban készült klímamodellek meglepő pontossággal jósolták meg. A további katasztrófák és károk elkerülése végett változtatnunk kell gondolkodásmódunkon és el kell fogadnunk, hogy a Földet nem tudjuk korlátlanul és következmények nélkül kiaknázni. A mélyreható változtatások és fenntartható fejlődés, habár nagy kihívást jelentenek globálisan, a tudás és az eszközök nagy hányada már rendelkezésünkre áll.
Az éghajlatváltozás sokszor ijesztő és megfoghatatlan, szerencsére azonban vannak megoldások, melyekkel akár az egyén szintjén is mérsékelni tudjuk a Földre gyakorolt hatásunkat. Ezek közül az alternatívák közül ebben, ebben és ebben a cikkünkben is írtunk.
Forrás: biofriendlyplanet.com, met.hu
