A fenntarthatósági szemlélet az élet bármely területén jelen lehet: a tudatos borfogyasztók napjainkban már azt is egyre inkább előtérbe helyezik, hogy a választott pincészet mennyire óvja a környezetet. A zöld szemlélet mostanra túlmutat a vegyszermentes szőlőművelésen. A klímaváltozás, a szigorodó szabályok és a fogyasztói igények alakulása mind hatással van arra az irányváltásra, amely alapjaiban rajzolja át a borászatok mindennapjait. A pincészetek hosszú távú fennmaradása ma már a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok összehangolásában rejlik.
Környezetterhelés és zöldebb megoldások
Meglepő, de a legnagyobb környezeti terhelést sok esetben nem maga a szőlőtermesztés jelenti. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint a legnagyobb károsanyag-kibocsátás valójában a csomagolóanyagok gyártásából és a szállításból fakad.
A csomagolással kapcsolatos fenntarthatósági törekvések világszerte formálják a borpiacot, a gyakorlati megoldások azonban régiónként eltérnek. Míg Franciaországban és Skandináviában az üvegújratöltő és -tisztító hálózatok kiépítése a meghatározó, addig Magyarországon a könnyített borosüvegek használata jelent környezettudatosabb megoldást. Erre a hazai modellre kiváló példa az Egri Borvidék, ahol tíz helyi pincészet összefogásával már 2019-ben bevezették az átlagosnál kevesebb alapanyag felhasználásával készülő, speciális egri palackot.
Harc a vízhiány ellen
A szőlőbirtokokon az egyik legnagyobb problémát az egyre súlyosbodó vízhiány jelenti. A maximális hozamra optimalizált öntözést éppen ezért sok helyen a szabályozott deficit öntözés (RDI) váltja fel. Ennek lényege, hogy a növényt fejlődésének bizonyos szakaszaiban szándékosan kevesebb vízzel látják el. A módszer nemcsak a vízfogyasztást csökkenti, de a bor minőségét is javíthatja, viszont mindez szigorú technológiai kontrollt igényel. A modern – például talajnedvesség-szenzorokkal és növénystressz-érzékelőkkel ellátott – berendezések alkalmazása viszont egyelőre inkább a nagyobb, külföldi borászatoknál jellemző. A kaliforniai Tule Technologies fejlesztése például pontosan kiszámítja a talajból elpárolgó víz mennyiségét, és ehhez igazítja az öntözési mennyiséget.
Előtérben az ökológiai egyensúly
A valódi áttörést a regeneratív szőlészet hozta el, amely az ökológiai egyensúlyt helyezi középpontba, kiemelt figyelmet szentelve a termőtalaj és az élővilág megújulására. Amikor a szőlősorok közé pillangósokat és virágos növényeket telepítenek, az megakadályozza az eróziót, növeli a szőlő ellenállóképességét, emellett menedéket ad a beporzó rovaroknak is.
Magyarországon is egyre több helyen követik a regeneratív szemléletet és alkalmazzák ezeket a megoldásokat. A soltvadkerti homoki szőlőültetvényeken sorköztakarókat telepítettek a szélkárok ellen, míg Balaton-felvidéken a Veszprémi Érseki Pincészetben és a Gyukli Pincében virágzó sorközöket alakított ki, madárodúkat helyeztek el, valamint a sorok végére rózsákat ültettek, amelyek előre jelzik a szőlőt fenyegető betegségeket.
Organikus működés mint hajtómotor
Dobosi Győző, a szentantalfai Dobosi Birtok vezetője szerint az organikus minősítés a mindennapi működés alapja. A birtok energiáját napelemek biztosítják, a szennyvizet biológiai tisztítórendszer kezeli. Emellett fontos, hogy a környezeti szempontok folyamatosan egyensúlyban legyenek a borvásárlói elvárásokkal és a gazdasági realitásokkal. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) célja, hogy a gazdaságok hosszú távon is életképesek maradjanak, a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok összehangolásával.
A környezetvédelmi előírásoknak megfelelően működő borászatokat a palackokon lévő bio vagy fenntarthatósági minősítések igazolják, amelyeket független auditok előznek meg. Új-Zéland ezen a téren világelső: ültetvényeik 96 százaléka rendelkezik hivatalos fenntarthatósági tanúsítvánnyal, céljuk pedig, hogy az ágazat 2050-re teljesen karbonsemlegessé váljon.
A fenntarthatóság már a borászatokban is meghatározó szerepet tölt be. Legyen szó a természet egyensúlyának védelméről, a tudatos vízhasználatról vagy a könnyített palackok bevezetéséről, minden innováció egy stabilabb ökológiai rendszer kialakítása felé mutat. A vásárlói döntések és a termelői erőfeszítések együtt formálják a piacot, és rámutatnak arra, hogy a természeti erőforrásaink megóvása egyaránt beépíthető a magas minőségű borok előállításának folyamatába.
Forrás: Borászportál
