Izland, a tűz és jég országa. Ez a pár szó tökéletes jellemzése ennek az Atlanti-óceán északi részén, az amerikai és eurázsiai tektonikus lemezek találkozásánál elterülő kis szigetnek. Földrajzi és geológiai elhelyezkedése gyakorlatilag arra determinálta Izlandot, hogy geotermikus és hidroelektromos energiájának köszönhetően a világ első számú megújuló energiaforrás felhasználója legyen.
Eyjafjallajökull
Az itt található kétszáz vulkán közül százharminc napjainkban is aktív – a szigetország több vulkáni aktivitással rendelkezik, mint a Föld bármely más pontja. Ebből kifolyólag Izland rendkívül gazdag termálenergiában, amit az ország öt geotermikus áramfejlesztő állomásában alakítanak át elektromos árammá.
Ennek hála Izland képes megtermelni szinte a teljes távfűtéshez szükséges energiamennyiségét (tíz házból kilencet így fűtenek), illetve az elektromos áram igényének kicsivel több, mint a negyedét. A hiányzó részt az ország egytizedét borító gleccserekből leolvadó vízből „pótolják ki”, amit a nyolc vízerőművének az egyikében alakítanak hidroelektromos energiává.
Izland az egy főre jutó megújuló energiamennyiség legnagyobb előállítója: az Európai Unió országaiban átlagos évi 6000 kWh-hoz képest a szigetországban ez a szám 55 000.
A megújuló energiaforrások a haltenyésztés, a mezőgazdaság- és élelmiszeripar, valamint az üvegházi termesztés növekedésének a hajtóerejéül is szolgáltak. Az eddig említettek mellett Izland egyéb forrásokkal is büszkélkedhet, a szélenergia például egyelőre viszonylag kihasználatlan kincsnek számít, de a jelenlegi tervek alapján ígéretes jövő áll előtte.
Az izlandi energia Eldorádó ötlete akkor született, amikor az ipari szereplők és a hatóságok rájöttek, hogy mekkora potenciál van a rendelkezésre álló megújuló energiakészletekben; az 1970-es évekig ugyanis az országban főleg kőolajat és szenet használtak a házak fűtésére, és importált olajat a közlekedésben.
Azóta Izland kiemelt hangsúlyt fektet a lakosság „megfelelő” oktatására, és ma már nem kevesebb, mint három egyetem kínál megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kurzusokat. A világszerte ismert Akureyri RES-en például négy specializáció közül választhatnak a hallgatók: geotermikus energia, hidrogén és üzemanyagcellák, bioüzemanyagok, valamint megújuló energiapolitika.
Az ország következő nagy kihívása az olaj és szén további csökkentése lesz. A közlekedés leginkább az utakon zajlik és a fosszilis üzemanyagok még mindig Izland energiafogyasztásának a 13%-át teszik ki. Ez az oka annak, hogy nagyon komoly összegeket fektetnek az önvezető autókba és bioüzemanyagokba azzal a céllal, hogy 2050-re a világon elsőként teljesen függetlenek legyenek a fosszilis üzemanyagoktól és egyéb szennyező forrásoktól.
Forrás: livingcircular.veolia.com
