A népességnövekedésről egészen mostanáig riasztóbbnál riasztóbb előrejelzések láttak napvilágot, hiszen az emberi populáció folyamatos gyarapodása gazdasági és természeti szempontból is számos problémát vetett fel a jövőre nézve. Az ENSZ 2022-es becslése szerint pedig akár a 9,7 milliárd főt is megközelíthette volna a népesség száma az évszázad közepére. Ez az előrejelzés azonban egy idén megjelent tanulmány szerint megdőlni látszik. A Római Klub megbízásából készült anyag alapján a népességnövekedés jelentősen visszaeshet az elkövetkezendő években, ez pedig számos pozitív, de megannyi negatív hatással is lehet Földünkre.
A Föld népessége az elmúlt évszázadban rohamos növekedésnek indult, 2022 végén pedig elérte a 8 milliárd főt. Az 1900-as években mérthez képest majdnem nyolcszoros lélekszámú népesség több szempontból is fenyegetést jelent bolygó jelenére és jövőjére egyaránt.
A fosszilisenergia-kitermelés, illetve a vízfelhasználás növekedése, valamint a biodiverzitás megzavarása csak pár azon negatív hatással rendelkező emberi tevékenységek közül, melyek párhuzamba vonhatók a növekedő populációval. Ezek környezeti hatásai pedig sok esetben visszafordíthatatlanok. A károsanyag-kibocsátás, erdőirtások és a Föld ökoszisztémájába való beavatkozás már napjainkban is egyre súlyosabban érezhető átalakulásokhoz vezet: az éghajlati változások miatt termő- és lakóterületek válnak alkalmatlanná, a természeti katasztrófák száma megsokszorozódott és több állat- és növényfaj is az eltűnés szélére került.
A korábbi előrejelzések azt mutatták, hogy a népesség rekordgyorsaságú növekedésével ezek a folyamatok is drasztikusabb tempóban mennek majd végbe, azonban a Római Klub megbízásából, az Earth4All kollektíva által készített tanulmány alapján a népesség növekedésének visszaesésével ezen folyamatok is lassulhatnak.
Az év elején megjelent tanulmány eredményei szerint az eddig jósolt növekedési ráta nagyban eltérhet a valóságtól. Az Earth4All becslései szerint két lehetséges szcenárió áll előttünk, figyelembe véve azon szociális és gazdasági faktorokat, amelyek bizonyított hatással vannak a születésszámra: ilyen például az oktatási szint, különösen a nők esetében, és a jövedelmek emelkedése.
Amennyiben az elmúlt évtizedekhez hasonlóan, a meglévő irányvonalak mentén haladunk, úgy a Föld népessége 2050-re körülbelül a 8,6 milliárdot közelíti majd meg, mielőtt csökkenni kezdene – a publikáció a századfordulóra így 7 milliárd lakost jósol bolygónknak. Amennyiben azonban a világ vezetői több figyelmet fordítanak az oktatásra, a szociális jólétre és az egyenlőségre, ezek a számok is változhatnak: ebben az esetben akár 2040-re tetőzhet a népesség száma a 8,5 milliárd főnél, majd meredeken fogyatkozásnak indulna, és 2100-ra akár 6 milliárdra is lecsökkenhet. A becslések lényegesen eltérnek a korábbi predikcióktól, azonban a számok mellett mutatnak-e más területeken is változást?
Az első lehetséges szcenárió, mely szerint a jelenlegi irányelvek mentén folytatjuk életünket, felvet lehetséges pozitív, azonban negatív hatásokat is. A kutatók szerint ez az forgatókönyv ugyan nem végződik teljes ökológiai és éghajlati katasztrófával, azonban a regionális társadalmi összeomlások valószínűsége nőhet, a közösségeken belüli és közötti társadalmi megosztottság elmélyülése miatt. Ennek kockázata leginkább a sebezhetőbb, rosszul kormányzott és ökológiailag sérülékeny gazdaságokban áll fenn.
A második lehetséges forgatókönyv kapcsán már optimistábban vélekednek a kutatók. A gazdagabb társadalmi rétegek súlyosabb megadóztatásába, a szegénység enyhítésébe – különösen az oktatás és az egészségügy, valamint az élelmiszer- és energiabiztonság, az egyenlőtlenségek és a nemek közötti egyenlőség terén – fektetett példátlan mértékű energia számos pozitív társadalmi és gazdasági hatással járhat. A javuló életkörülményekkel és az oktatáshoz való szabadabb hozzáféréssel és a nők ezáltali gazdasági megerősödésével csökkenhet a termékenységi ráta, ez pedig a tanulmányban, a kutatók által „Giant Leap”-nek, azaz nagy ugrásnak nevezett lehetőséghez, vagyis a népesség drasztikus csökkenéséhez vezethet.
A tanulmány eredményei bizonyítékot adnak arra, hogy a népesedési bomba nem fog felrobbanni, azonban környezetvédelmi szempontból még mindig jelentős kihívásokkal kell szembenéznünk. A túlfogyasztás és -termelés bolygónk számára ugyanis immár nagyobb problémát jelenthet, mint önmagában a népesség számának változása.
Az emberiség fő problémáinak egyike a túlzott szénfogyasztás és a bioszféra rombolása, nem a népesség száma. Azokban a régiókban, ahol a népesség a leggyorsabban növekszik, rendkívül kicsi az egy főre jutó környezeti lábnyom, összehasonlítva azokkal a helyekkel, ahol a népességszám tetőzését már évtizedekkel ezelőtt elérték. Jorgen Randers, a tanulmány egyik szerzője kiemelte: „A jó élet mindenki számára csak akkor lehetséges, ha a gazdag elit extrém erőforrás-felhasználása csökken.”
Források:
ugc.berkeley.edu, independent.co.uk, mirror.co.uk, theguardian.com, un.org, ourworldindata.org
