A 2016-os éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás* óta 195 ország erősítette meg aláírásával, hogy valóban a klímaváltozás a bolygónkat fenyegető legnagyobb veszély. De vajon milyen mértékben van erre az egyre gyorsabban zajló jelenségre felkészülve az emberiség? Hogy szerepel hazánk ebben a nehéz ügyben? A KPMG legfrissebb tanulmányából választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.
A felmérésben tudományos, társadalmi, és gazdasági szervezetek által szolgáltatott adatokat három kategóriában összesítették és elemezték. Ezekből kiderül, hogy a résztvevő országokban milyen hatékonysággal képes reagálni az államigazgatás, a vállalati szektor, valamint a magánszemélyek és a civil szféra.
Mindezek alapján a dobogós helyezéseket Svájc, Szingapúr és Dánia zsebelhette be, akiket további észak-európai országok követnek. Kiemelendő, hogy a lista elején szereplő országokban nem csupán az egy főre jutó GDP értéke magas, de az olyan nehezebben mérhető értékek is, mint a boldogságindex, a szociális háló kiépítettsége vagy az oktatás minősége.
Magyarország a KPMG összesítésében a 48. helyezést érte el: a hazai vállalatok a 45., a civilek a 47., a kormányzat pedig a 65. helyen végzett. A sorban Csehország, Lengyelország, és Szlovákia megelőzött minket, míg Romániát, Szerbiát és Ukrajnát magunk mögött hagytuk. Magyarország tehát a mezőny első egynegyedében végzett, azonban a téma érzékenységét és fontosságát tekintve sosem lehetünk kellően felkészültek újabb lépések megtételére.
*A Párizsi Megállapodás az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött első egyetemes, jogilag kötelező erejű globális megállapodás. A részes felek 2016. április 22-én írták alá, az Európai Unió pedig 2016. október 5-én ratifikálta.
Forrás: zipmagazin.hu; portfolio.hu
