A globális felmelegedéshez sok olyan tényező és iparág is hozzájárul, amely nem jutna elsőre eszünkbe. A cementipar – amely az építkezések világszerte megnövekedett számával egyre nagyobb termelésre kényszerült – például a bolygót felmelegítő szén-dioxid-kibocsátás mintegy 8%-áért felelős, az építőanyag kiváltására pedig eddig kevés nagyszabású alternatívát találtak. Kis léptékben azonban már vannak lehetséges megoldások az alapanyag lecserélésére, ilyen például a kender felhasználása is.
A kender alapanyagként való felhasználása egyre elterjedtebb: pszichoaktív fajtáját orvosi célokra a világ több pontján legalizálták, nem pszichoaktív fajtája számos kozmetikai termékben megtalálható napjainkban, emellett pedig például ruhagyártáshoz is felhasználhatják rostként. Utóbbi fajtáját pedig most egy egészen új felhasználási módra is tesztelik, ami nem más, mint az építőanyag-előállítás. Egyes tervezők ugyanis úgy tartják, hogy a növényből készült építőkockákkal elkerülhető néhány olyan környezeti, logisztikai és gazdasági kockázat, amely a cement esetében nem.
„Kenderbeton”
A növényt nem önmagában, hanem mésszel keverve használják fel építőipari alapanyagként, azonban ennek a keveréknek nem megfelelő a teherbírása, így egyelőre csak szigetelésként, illetve prototípus házak belső falaihoz használják fel a megoldást.
A „hempcrete”-et, ahogy az építőiparban aposztrofálják, először két, New York állam északi részén található kabinhoz alkalmazták, amelyek a Wally Farms inkubátorprojekt keretein belül szeretnék megmutatni a környezetbarát építészeti megoldásokat. A hagyományos építőelemek akár a szén-dioxid-életciklus 80%-áért is felelősek lehetnek, míg a kender már a termesztés folyamán környezetbarát tulajdonságokkal rendelkezik.
A növény ugyanis súlyának közel kétszeresével megegyező mennyiségű szén-dioxidot képes megkötni, a tradicionális erdészet eredményeinél kétszer gyorsabban, ez pedig hektáronként körülbelül 15 tonna szén-dioxidot jelenthet. Egyes becslések szerint a kendertermesztés a világ tejtermelésre és állattenyésztésre használt mezőgazdasági területének mindössze 25%-át elfoglalva megszüntetné az ENSZ évi 23 gigatonna CO2-kibocsátási rését.
A kender felhasználása azonban más előnyökkel is jár: az anyag nem tartalmaz toxikus összetevőket, rezisztens a penészre, az élősködőkre, valamint tűzálló is. Mindemellett a termék előállítása során semmilyen hozzáadott vegyszer nem kerül a kender-mész keverékbe, így nem kell attól tartani, hogy bármilyen káros anyagot belélegzünk.
Még gyerekcipőben jár a technológia
Az amerikai építőipar esetében meglehetősen nehéz lesz a nagyüzemi felhasználás beindítása, ha teret nyerne magának a kenderbeton. A növény termesztését ugyanis a kannabisszal együtt illegalizálták 1937-ben, és az ipar újraindítására irányuló erőfeszítések jóval azután történtek, hogy a termesztés és a feldolgozás gyakorlata vagy a kész piac eltűnt az országból. Európában is csak egy bizonyos mértékkel járnak előrébb a szakemberek.
Az Egyesült Királyságban például a suffolki Haverhill kenderházai néhány évtizedes múltra tekintenek vissza, míg Franciaországban a Párizs melletti Pierre Chevet sportközpontot nemrég építették kenderbetonból. A becslések szerint a kenderbeton globális piaca 2021 és 2028 között évente 16%-kal fog növekedni, a zöld építőanyagok teljes globális piaca pedig 2026-ra várhatóan 419 milliárd dollár értéket fog elérni.
A kenderbetoniparnak azonban versenyeznie kell majd a hagyományos építőiparral, amely számára a költséghatékonyság központi kérdés a megfelelő szabályozásokról és az ellenőrizhetőségről nem is beszélve. A kenderbeton technológiával foglalkozó szakemberek jelenleg azzal segítik az alternatív építési technológiák iparát, hogy tanfolyamokat tartanak és ismeretterjesztést folytatnak a természetes építési módszerekről. Céljuk olyan házak építése a jövőben, amelyek úgy néznek ki, mint bármelyik másik ma is létező, hagyományos eljárással készült ház, azonban megvalósításukat természetes és környezetbarát megoldásokkal, gipszkarton vagy festékek nélkül képzelik el.
Források: theguardian.com
