A klímaválság nemcsak a hőmérséklet emelkedésével és szélsőséges időjárási jelenségekkel jár, hanem olyan hatásai lehetnek, amelyekre talán elsőre nem is gondolnánk. Egy nemrégiben végzett kutatás szerint például ezek a természeti jelenségek lassítják a Föld forgását, ami napjaink hosszabbodásához vezet. Ez a jelenség akár az internetforgalmat, pénzügyi tranzakciókat és a GPS-navigációt is megzavarhatja, mivel mindezen technológiák a pontos időmérésen alapulnak.
Az elmúlt időszakban egyre többet olvashatunk a sarki jégsapkák olvadásának gyorsulásáról és az ezzel járó helyi természeti jelenségekről, valamint az élővilágban bekövetkezett változásokról. Azt is fontos kiemelni, hogy a sarki jégsapkák olvadása nemcsak lokális hatással bír, hanem globálissal is: az olvadás miatt például a víz eloszlása nagyban megváltozik a bolygónkon.
A korábban magas szélességi fokokon tárolt víz ugyanis a jelenség miatt az óceánokba kerül, ami a Föld alakját is módosítja. Az egyenlítő közelében az áramlatok miatt megnövekedett vízmennyiség a bolygó térfogatában is változásokat okoz, az egyenlítő térsége kissé “hízottabbá” válik, ami lelassítja a Föld forgását és hosszabb napokat eredményez.
A nap hossza geológiai időskálán eddig is folyamatosan növekedett a Hold gravitációs vonzásának köszönhetően. Azonban az emberi tevékenység által okozott felmelegedés felgyorsította ezt a folyamatot. Így Grönland és az Antarktisz jégsapkáinak olvadása miatt az elmúlt évszázadban a napok hosszabbodásának üteme jelentősen meggyorsult.
Milyen következményekkel jár mindez?
Az emberi időmérés atomórákon alapul, amelyek rendkívül pontosak. Azonban a Föld forgásának változásai, például az árapályjelenségek és a klímaváltozás befolyásolják a pontos időt. Ezeket a különbségeket figyelembe kell venni a globális adatközpontok, kommunikáció és pénzügyi tranzakciók működtetése során, hiszen a pontos idő ismerete elengedhetetlen a navigáció, különösen a műholdak és űrhajók esetében.
A Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA folyóiratban megjelent kutatás nemrégiben kimutatta, hogy a jég olvadása miatt a nap hossza évszázadonként 0,3 és 1,0 milliszekundummal növekedett 1900 és 2000 között. Az olvadás gyorsulásával ez az ütem 2000 óta 1,3 milliszekundum/évszázadra nőtt, a kutatók szerint pedig ez a tempó az elkövetkező évtizedekben is fennmarad, még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentik. Ha az emissziók nem csökkennek, a gyorsulás mértéke 2100-ra elérheti a 2,6 milliszekundum/évszázadot.
Kilátások
A napok hosszabbodásának hatásai messze túlmutatnak a tudományos érdekességen. A pontos időmérés elengedhetetlen a modern technológiák működéséhez, így az emberiségnek alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez. A klímaváltozás elleni küzdelem nemcsak a hőmérséklet szabályozásáról szól, hanem a bolygó működésének mélyebb megértéséről is.
A klímaválság hatásai egyre inkább bebizonyítják, hogy az emberi tevékenységek globális szinten befolyásolják a Föld működését. A jövő kihívása az lesz, hogy hogyan tudunk alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz és hogyan tudjuk minimalizálni a káros hatásokat.
Forrás: theguardian.com
