Kenyában elszaporodtak az erősen invazív medvetalp kaktuszok, azonban a maszáj nők kezükbe vették az irányítást, és új módot találtak a megfékezésére, mely nemcsak a helyi ökoszisztémának előnyös, de még az ott élő közösségek is profitálnak belőle.
A medvetalp kaktuszokat az 1900-as évek elején gyarmatosítók kezdték el ültetni a tájon, egyfajta természetes kerítésként használva őket. Azonban kiderült, hogy a faj erősen invazív és veszélyes a helyi ökoszisztémára, hiszen agresszív terjeszkedésével elnyomja az őshonos növényeket. Az elmúlt évek során annyira elterjedt a környéken a kaktusz, hogy kritikus erőforrásokért versenyez a helyi növényekkel, veszélyezteti a legelőterületeket, a vadrezervátumokat és az állattartó telepeket is.
Veszélyben az állatok
A kaktuszok gyors terjedése nemcsak az őshonos növények számára jelent veszélyt, hanem a területen gyakran előforduló vadon élő és háziasított állatok számára is. A kaktusz egyes részei ehetőek ugyan, azonban külső rétegeit tüskék, gyümölcsét növényi szőrök borítják, melyek károsak a legelő állatokra. A Nairobitól nem messze található Laikipia megyében ugyanis rengeteg kecskét és szarvasmarhát tartanak, melyek előszeretettel legelik a kaktusz ízletes fügéjét. Azonban a gyümölcsöt borító szőrök és tüskék az emésztőrendszerükbe kerülve különféle egészségügyi panaszokat okozhatnak.
A környéken található a Loisaba Rezervátum is, mely 58 000 hektáron terül el, és oroszlánok, vadkutyák, elefántok is élnek a területén, így számukra is veszélyt jelent a kaktuszok térhódítása. Érdekesség, hogy maguk az állatok is segítik a növény terjedését, hiszen a gyümölcs elfogyasztása után vándorlásuk során szétszórják annak magvait a területen. Az elefántok ugyan nagyon ügyesen ki tudják szedni a gyümölcsöt a tüskék és tövisek közül, azonban az azon található szőrszálak irritálhatják az elefántborjak bélnyálkahártyáját és egyéb emésztési problémákat okozhatnak.
Két legyet egy csapásra
A probléma megoldására a maszáj nők egy csoportja környezetbarát módszert fejlesztett ki, melynek során a kaktuszokból bioüzemanyagot állítanak elő. Az Iloplei Twala Cultural Manyatta Women Group egy 203 tagból álló csoport, akik nem a problémát látták meg a kaktuszokban, hanem az üzleti lehetőséget. Tevékenységük során egyrészt gátat szabnak a növény káros terjedésének, miközben alternatív foglalkoztatási módot kínálnak a területen élő maszáj nők számára.
Rosemary Nenini, a csoport egyik tagja szerint, azért is kiemelkedő a kezdeményezés, mert a maszáj kultúrában minden háztartási munkát a nők végeznek, nem rendelkeznek fizetett állással, így nincsen semmijük.
A csoport a kaktusz gyümölcséből többféle terméket állít elő, lekvárokat, kozmetikumokat, gyümölcsleveket készítenek, a kaktuszpépet pedig biogáz előállítására használják fel. A bioüzemanyagot ezt követően akár saját otthonukban vagy kereskedelmi céllal is felhasználhatják, egyfajta foglalkoztatási formát nyújtva a csoport tagjai számára.
Mindezzel megmutatják, hogy nem létezik lehetetlen, amennyiben összefognak egy közös cél érdekében. Kezdeményezésükkel nem pusztán a környezetükön, a helyi ökoszisztémán segítenek, hanem saját maguknak is kitörési lehetőséget adnak, mindannyiunk számára példát mutatva arra, hogy vegyük saját kezünkbe az irányítást.
Forrás: Euronews, Sokszínű Vidék, Quibit, Telex
