Régóta velünk van, meleget ad, mostanában pedig egyre zöldebb; mi az? Hát, persze, hogy a távfűtés. Kevesen gondolják, hogy ez a sokak által elavultnak hitt fűtési megoldás a leginkább környezetkímélő fűtési módok egyike, amelyben ráadásul egyre nagyobb szerepet kapnak a megújuló energiaforrások is – derült ki a MaTáSzSz és a MEKH közös kiadványából.
Néhány évvel ezelőtt Pécs lett az első megyei jogú város Magyarországon, ahol a távfűtéshez szükséges hőenergia termelése kizárólag megújuló energiaforrásokon alapul, hála a pécsi erőmű biomassza tüzelésre történő átállásának és az új biomassza tüzelésű blokk üzembe helyezésének. Az elmúlt években pedig a biomassza felhasználása más városokban is teret nyert a távhőtermelésben, elég Dorogra, Tatára, vagy éppen Ajkára gondolni.
Más városokban, mint például Miskolcon és Győrben pedig a geotermikus energiaforrásokat használják egyre nagyobb mértékben a távfűtésben. Ezzel a megújuló energiával több tízezer lakás, számos közintézmény és iparvállalat hőellátása megoldott ezekben a városokban.
Ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet, hogy a távhő akkor is az egyik legtisztább fűtési technológia, ha az ahhoz szükséges energiát hagyományos módon állítják elő. A távhő egyik mérvadó környezeti előnye ugyanis a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. A szmogért elsősorban a nem hatékony lakossági fűtés, illetve a nem megfelelő tüzelőanyagok elégetése a felelős.
A távhőszolgáltatók egész lakótelepek fűtését és melegvíz-ellátását biztosítják, működésüket pedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felügyeli. Az ipari tüzelőberendezések jó hatásfokkal, számítógépes folyamatirányítással működnek, így összességében jóval kisebb a légszennyezés mértéke, mint a „kéményerdőkből” füstjeiből légtérbe kerülő füstköd. A távfűtés és a meleg víz okos használatával pedig nem csupán környezetünket óvhatjuk, de energiát és pénzt is spórolhatunk!
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz) évente megjelenő közös kiadványából az is kiderül, hogy 2013 és 2017 között a regisztrált díjfizetők száma több mint 2600-zal emelkedett. Ezek alapján elmondható: a távfűtéses lakások száma lassan, de biztosan növekszik.
