Máig lakhatatlan, lassan mégis megújulóenergia-központ válik a nukleáris katasztrófa sújtotta csernobili övezetből. Ugyanis a már meglévő naperőmű mellé az ukrán kormány már engedélyezte egy szélerőműpark kiépítését is sugárszennyezett övezetben.
Az ukrán kormány jelentős erőfeszítéseket tett a megújulók ügyében, tavaly több határozatot is hoztak annak érdekében, hogy megkönnyítsék a csernobili övezet gazdasági célú kihasználását. A sugárszennyezett tiltott zónát szinte lehetetlen hasznosítani, kivéve, ha a nap- és szélenergiáról van szó. Az erőművek előnye, hogy a személyzetnek nem szükséges folyamatosan a létesítménynél tartózkodnia, vagyis az áramtermelő egységek a csernobili zóna azon részeiben is működhetnek, amelyekben még mindig magas a radioaktivitás szintje.
Az elhagyatott atomerőmű (Shutterstock)
A könnyítésekre azért is volt szükség, mert jelentős a hazai és külföldi befektetők érdeklődése elsősorban a megújuló energiaforrások kiaknázását célzó projektek iránt: az elmúlt két évben több mint hatvan kérelmet nyújtottak be földterület kijelölésére a csernobili zónában. Az ukrajnaiak mellett jelentkeztek már vállalatok Dániából, az Egyesült Államokból, Kínából, Németországból, Franciaországból, Japánból és Fehéroroszországból is. A nagy népszerűséghez az is hozzátartozik, hogy a termelt áramot Ukrajna az európai átlagnál jóval magasabban fogja megvásárolni.
Az első naperőművet még októberben építették a tiltott zónában, mindössze száz méterre a gigantikus fémszarkofággal lefedett, sérült csernobili atomreaktortól. Az egy hónapja átadott, napelemekből álló létesítmény egy megawatt energiát termel, ami mintegy kétezer háztartást képes ellátni zöldenergiával.
A szélerőmű-generátorok és egyéb létesítmények helyének összesen 7 hektár területet jelölt ki a kormány Kijev megye ivankivi járásában, azaz abban a közigazgatási egységben, amelyhez Csernobil is tartozik.
Forrás: MTI
