Written by

Ne csak óvjuk, állítsuk helyre! − Ma van a biológiai sokféleség napja

Hírek, home_slider| Views: 6143

Az ENSZ 2001-ben május 22-ét nyilvánította a biológiai sokféleség nemzetközi napjává. Azóta minden évben ezen a napon tartják meg a jeles napot, amelynek évről évre más jelmondata van, azonban a célja változatlan: a témával kapcsolatos kérdések megértésének segítése és a tudatosság növelése. Az idei év témája A megállapodástól a cselekvésig: A biológiai sokféleség helyreállítása címet viseli. Ebben a cikkben mi is bemutatunk egy-egy jó példát a biodiverzitás megőrzéséről és helyreállításáról.

A biodiverzitás, vagyis a biológiai sokféleség a Földön megtalálható élőlények, valamint a belőlük létrejövő csoportok között kialakuló interakciók összessége. Ide tartoznak a növények, rovarok, állatok, moszatok, egysejtűek, gombák, baktériumok és vírusok. Ezek a csoportok az életünk alapját jelentik, hiszen a megfelelő növényi és állatvilág mellett alakulnak ki az élethez szükséges legfontosabb tényezők. Egy egészséges, sokszínű környezet biztosítja az élelmet, tiszta levegőt és ivóvizet számunkra, jelentős szerepe van a természeti katasztrófák kialakulásának megelőzésében és az éghajlatváltozás kezelésében. Hiszen a megfelelő növényzet segítségünkre van abban is, hogy könnyebben tudjunk alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.

Az élőlények csoportjait azonban folyamatos kockázatnak teszi ki a közvetlen emberi beavatkozás és az emiatt kialakuló természeti hatások. Többek között veszélyt jelent rájuk az erdőírtás, az urbanizáció, a vadászat és a túlhalászás, a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás egyaránt.

Ahhoz, hogy mindennapos szükségleteink és a diverzitás is fennmaradjon, számos hatékony módszer áll a rendelkezésünkre, amellyel képesek vagyunk szabályozni az egyes területek ökoszisztémáját. Ezekből mutatunk be néhányat.

A megőrzés: bioszféra-rezervátumok

A bioszféra-rezervátumok olyan az UNESCO Ember és bioszféra programjával létrehozott természetvédelmi rendeltetésű területek, amelyek elősegítik a különböző elhelyezkedésű ökoszisztémák lemodellezését, valamint a területhez kapcsolódó kutatások eredményességét. Számon tartunk szárazföldi és tengeri rezervátumokat egyaránt. Ezek a területek helyi szinten nyújtanak megoldást a globális szintű problémákra, kihívásokra.

Magyarországon 1979 óta hat bioszféra-rezervátum található, de csak öt helyezkedik el teljes mértékben az országhatárokon belül. Ezek az Aggteleki, a Fertő-tavi, a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Pilisi Bioszféra-rezervátumok. A Mura-Dráva-Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum egy része Horvátországban található.

A rezervátumok három zónából állnak. A magterületen zajlanak a megőrzési és kutatási tevékenységek, ezért ide csak kivételes esetben engedélyezett a belépés magánemberek számára. Fokozottan védett területnek minősül. Ezt a védőövezet veszi körül, amelynek elsődleges feladata, hogy megvédje a magterületet. Itt már korlátozottan, szigorú szabályozás mellett megengedett az emberi tevékenység a természetvédelmi célokkal összhangban. A harmadik zóna az átmeneti övezet, ahol engedélyezett a mezőgazdasági és más emberi tevékenység, amennyiben az a helyi közösségek, kutatók, civil szervezetek közreműködésével történik.

A helyreállítás: az Amazonas rehabilitációja

Egy multidiszciplináris kutatócsoport 2018 októberében arra vállalkozott, hogy az Amazonas több mint ötven éve kiirtott területén óvatos beavatkozásokkal megpróbálják rehabilitálni a tájat és ezáltal az élővilágot. A kísérlet sikeresnek bizonyult. Habár a kutatócsoport eleinte szkeptikus volt annak kapcsán, hogy érdemes-e nagyobb összeget fektetni a projektbe, azonban a terület felmérését követően mégis arra jutottak, hogy az erdős tájak károsodását minimalizálni kell, ráadásul a természetvédelem szempontjából rendkívül szükséges a rehabilitáció. Ennek érdekében a kutatók összefogtak a kolumbiai szarvasmarha-legelőkön dolgozó gazdálkodókkal, és terveket dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy a sérült növényzetet hogyan lehet összekapcsolni a folyó menti ökoszisztémával.

Karolina Argote, a kutatócsoport egyik vezetőjének elmondása szerint az emlősök esetén ugyan nincs konkrét bizonyíték a populáció növekedésére, azonban a madarak mozgása mindenképpen megnövekedett a területen. A rehabilitálással nemcsak a biodiverzitást sikerült visszaállítani, hanem a programban résztvevő gazdák tudatosságát is fejlesztették, ez pedig hosszú távon javítja a helyi ökoszisztémát.

Források: Természetvédelem, UNESCO1, UNESCO2, Greendex, Alliance Bioversity