Az idei tavasz volt a legmelegebb az elmúlt 120 évben Magyarországon, a HungaroMet Zrt. adatai szerint. Az országos középhőmérséklet 2,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991─2020 közötti időszak 11,1 Celsius-fokos átlagát, elérve a 13,4 Celsius-fokot. Az extrém meleg az évszak mindhárom hónapjában számos éghajlati rekordot eredményezett országszerte.
Milyen meleg is volt a tavasz?
Az idei tavaszunk, amennyire szeszélyesnek bizonyult, annyi rekordot is döntött. Összességében és hónapokra lebontva is megdöntötte ugyanis az előző több mint 100 év éghajlati rekordjait. Márciusban 3,7 fokkal, áprilisban 1,8 fokkal, májusban pedig 1,4 fokkal mértek melegebb időjárást az átlagnál.
A növekvő átlagok mellett a fagyos napok száma jelentősen csökkent: mindössze 4 volt az átlagos 15 nap helyett. Nem volt téli nap – amikor a napi maximumhőmérséklet 0 fok alatt maradt volna –, míg nyári napból ─ amikor a napi maximum-hőmérséklet 25 fok vagy afölötti – kétszer annyi volt, mint általában. Hőségnapok, amikor a napi maximumhőmérséklet 30 fok fölé emelkedett volna, országos átlagban nem fordultak elő idén tavasszal.
Az idei pozitív és negatív rekordok Csongrád-Csanád, valamint Pest megyében születtek. A legmagasabb nappali hőmérsékletet április 15-én Kiszomboron mérték, 31,4 fokot, a tavasz legalacsonyabb hőmérsékletét pedig március 20-án Kakucson regisztrálták, mínusz 6,5 fokkal.
Esik eső…
A hőmérséklet kiugró melegsége mellett a csapadék mennyisége azonban változatosan alakult idén tavasszal. Márciusban és áprilisban kevesebb eső esett az átlaghoz képest, míg májusban több, az országos átlagos csapadékmennyiség pedig 5%-kal maradt el az ilyenkor megszokott éghajlati normától.
Az ország különböző területein is jelentős eltérések voltak a csapadékmennyiségben. A legcsapadékosabb területek a Dunántúl nyugati és délnyugati részei voltak – itt az évszak csapadékösszege meghaladta a 200 millimétert is –, míg a legszárazabbak a Tiszántúl és a Dél-Alföld – ahol a csapadék mennyisége általában a 100 millimétert sem érte el, és olykor 70 milliméter alatt maradt.
Milyen következményekkel járhat ez?
Az extrém meleg tavasz komoly hatással lehet a mezőgazdaságra, a vízkészletekre és az élővilágra. A klímaváltozás következményei egyre inkább érezhetőek, ami új kihívások elé állítja az országot: alkalmazkodnunk kell és fenntarthatóbban kell működnünk.
A korai meleg időjárás gyorsabb növényzetnövekedést és korábbi virágzást eredményezhet, ami érzékenyebbé teheti a növényeket a későbbi fagyokra, valamint elősegítheti a kártevők és betegségek korábbi és nagyobb mértékű megjelenését. Emellett a meleg időjárás fokozott párolgást és alacsonyabb talajnedvességet okozhat, ami vízhiányhoz és szárazsághoz vezethet, különösen a mezőgazdaságban okoz ez nagy problémát. Az extrém időjárás hatással lehet a helyi ökoszisztémákra, például a madarak, rovarok és más állatok viselkedésére és élőhelyeire is.
Az ökoszisztéma mellett, az emberek számára is okozhat károkat az átlagon felüli meleg. A gyakrabb és intenzívebb hőhullámok növelhetik a hőguta és más hővel összefüggő betegségek kockázatát, különösen az idősek és a krónikus betegségben szenvedők körében. Emellett a korai és intenzívebb virágzás hosszabb pollenszezont és magasabb pollenkoncentrációt eredményezhet, ami fokozott allergiás reakciókat és légzőszervi problémákat okozhat.
