Written by

120 éve ünnepeljük a Madarak és Fák napját

Hírek, home_slider| Views: 1341

Minden év május 10-én tartjuk meg a Föld napja testvérünnepének is nevezett Madarak és Fák napját, amelyet Magyarországon először 1902-ben ünnepeltünk Chernel István ornitológus, a királyi madártani intézeti vezetőjének köszönhetően. A jeles napot több mint száz éve azzal a céllal hozta létre megalkotója, hogy felhívja a társadalom figyelmét a természeti értékek védelmére.

Chernel István a klasszikus madarászok egyike volt; egész életében aktívan járta az országot, hogy madártani megfigyeléseket végezzen, amelyeket azután gondosan lejegyzett. Nemzetközileg is elismertté élete főműve, a „Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre” című szakmai kiadvány tette, amely 22 év megfigyeléseinek és gyűjtésének eredményeként született meg. Az Országos Állatvédő Egyesület alelnökeként 1902-ben az amerikai madarak napja mintájára rendezte meg Kőszegen az első Madarak és Fák napját, amelynek apropója az ugyanabban az évben aláírt Párizsi egyezmény volt, amelyben a mezőgazdaságra hasznos madarak védelméről állapodtak meg a résztvevők. Jó barátságot ápolt a hazánkban nagy népszerűségnek örvendő természettudóssal, Herman Ottóval, akivel erdélyi útja során ismerkedett meg. Barátja 1916-os halálát követően ő vette át a Magyar Ornitológiai Intézet vezetőjének szerepét, amelyet 1922-es haláláig töltött be.

Mit tanulhatunk Chernel Istvántól?

Széleskörű természetvédelmi tevékenységének egyik igen jelentős hazai mérföldköve, hogy ő hozta be és honosította hazánkban a madárodúkat és a madáretetőket, amelyek nélkül azóta sokan elképzelhetetlennek tartjuk kertjeinket. A jeles nap 120 éves évfordulóján, ha tehetjük, szenteljünk a szokásosnál több figyelmet ökológiai környezetünk ékes és igencsak hasznos szárnyas tagjainak jóllétének. A növekvő hőségben sokat tehetünk a madarakért például az etető mellett egy itató kihelyezésével, és vizének rendszeres cserélésével. 2022 az elmúlt évek egyik legszárazabb évének mutatkozik eddig, ezért a madarak számára természetes itatóként funkcionáló pocsolyák, belvizek hiánya egyes területeken komoly problémákat jelenthet. Az itató kihelyezésénél igyekezzünk ügyelni arra, – hiába a kert közepén látjuk legjobban, hogy milyen tollas vendég érkezik szomját oltani – hogy ne olyan területre tegyük, amelyet a nap folyamán egyáltalán nem ér egy kis árnyék sem. A megfelelően széles tálka azt is lehetővé teszi, hogy a kismadarak egy frissítő fürdőt is vehessenek a hűsítő vízben.

Klebelsberg Kuno és a fák szerepe

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért tartjuk egyszerre a madarak és a fák napját, amikor a mintául vett Amerikában ez két külön ünnepnek számít. A válasz a már korábban említett, első Madarak és Fák napja előzményében, a Párizsi egyezményben rejlik. A mezőgazdaságra hasznos madarak védelme, illetve gazdasági jelentősége ugyanis szorosan kapcsolódik az erdőgazdálkodás területéhez, hiszen a sok madár a mezők melletti erdős területeket használja fészkelő- és búvóhelyként. Annak érdekében, hogy ezek közismertté váljanak, Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter 1931-es rendelete szerint a jeles napon a tanítók dolga a természet háztartásban és gazdaságban való jelentőségéről, a madarak életéről, valamint a fák jelentőségéről tájékoztatni a diákokat.

Szerinte az is kiemelten fontos, hogy minden gyermek ültessen egy fát, amellyel a későbbiekben együtt növekedhet, ezáltal lényük is összekapcsolódik. A gyermekkori faültetés szimbolikája egy nagyon szép hagyomány, ezért lehetőségünk szerint ültessünk egy fát gyermekünkkel, amely a mostani közös élmény mellett később boldog nosztalgiára ad okot, emellett pedig még levegőnk minőségéhez és az ökoszisztéma fenntartásához is pozitívan járul hozzá. Ki tudja, talán pont azon a fán fészkelnek majd a kerti zöldségek károkozóit kordában tartó tollas barátaink is.

Forrás: wikipédia