Written by

Veszélyeztetett élővilág

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 132

Ma van a biológiai sokféleség nemzetközi napja

 

1994 óta minden évben megünnepeljük a biodiverzitás védelmének világnapját. Az ENSZ 2000-ben a jeles nap pontos időpontjaként május 22-ét nevezte ki, mivel 1992-ben ekkor fogadták el a Nairobiban tartott konferencián a Biológiai Sokféleség Egyezmény végleges szövegét.

Legyen szó állatról, növényről, emberről vagy akár mikroszkopikus organizmusokról, mindannyian részei vagyunk a Föld biológiai sokszínűségének – és mindannyian szükségesek vagyunk a világ ökoszisztémájának egészséges, kiegyensúlyozott és virágzó fenntartásához. A biodiverzitás egyet jelent azzal, hogy a bolygónk összes életformájának természetes módon biztosított a fenntarthatósága.

Az erdőirtások, valamint a bányászati és ipari tevékenység következtében évente számos élőlény veszíti el a természetes élőhelyét, fajok válnak veszélyeztetetté, vagy szenvednek az emberi beavatkozás, például a műanyagszennyezés következtében. A biodiverzitás rombolása azonban minket sem hagy érintetlenül: több mint 3 milliárd ember megélhetése függ a tengeri és a tengerparti élővilág egyensúlyától, míg további 1,6 milliárdé az erdőkétől.

Nekünk is érdekünk tehát, hogy megtegyünk minden tőlünk telhetőt bolygónk egészségének a védelmében. De gondoljunk csak bele, mennyi örömet okoz, ha kimehetünk a természetbe és tiszta levegőt szívhatunk, hallhatjuk a fakopáncsok hangját, netán megneszeljük egy őzike lépteit, vagy hogy mennyi fantasztikus tájban gyönyörködhetünk szerte e világon! Már önmagában ezért is érdemes igyekeznünk megóvni a Föld élővilágát.

Mátra

Magyar specifikum

Magyarországon duplán különleges ez a nap, hiszen 2015 óta ekkor ünnepeljük a Magyar Természet Napját is, melynek kezdeményezői az ország három legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Ilyenkor az érdeklődők országszerte számos programon vehetnek részt, közülük talán az egyik legismertebb a gödöllői királyi lovardában megrendezett természetfilm fesztivál.

Itt, a Körkörösön mi most arról készítünk egy rövid körképet, hogy mely fajok települtek vissza hazánk erdeibe az elmúlt években és melyeket kell fokozott védelemben részesítenünk.

Ismét megjelentek az őshonos nagyragadozók

Sokat olvashattunk mostanában utakon sétáló medvékről és erdőben rejtőző farkasokról. Bizony így van, egykor őshonos és folyamatosan jelenlévő nagyragadozóink, a medvék, farkasok és hiúzok, akiknek száma üldöztetésük következtében jelentősen megfogyatkozott, az 1980-as évek óta újból megjelentek, habár sokáig kihaltnak tekintették őket.

Standardizált monitoring rendszer híján pontos egyedszámukat nem ismerjük, de tudjuk, hogy elsősorban az Északi-középhegység területén fordulnak elő. A farkasok viszont megjelentek még a Börzsönyben, a hiúzok pedig kis egyedszámban, de rendszeresen láthatók Nógrád megye egyes részein, a Mátrában, a Bükkben, az Aggteleki-karszton, a Zempléni-hegységben és a Börzsönyben is. A medvék egyelőre nem tartózkodnak huzamosabb ideig az országban, leginkább kóborló példányok vannak, akiket észleltek már Aggtelek környékén, a Bükkben, a Karancs-Medves vidékén, illetve a Sajó-völgyében.

Hiúz

 Fokozottan védett fajok

Sajnos olyan élőlényeket is meg kell említenünk, akik ugyan még jelen vannak hazánkban (illetve tágabb értelemben véve a Kárpát-medencében), de megszenvedték az emberi civilizáció ténykedését, ezért fokozottan figyelnünk kell rájuk, ha nem akarjuk, hogy végleg eltűnjenek.

Rákosi vipera

Az ilyen fajok közé tartozik például a rákosi vipera, melynek mára már kizárólag Magyarország területén élnek populációi. A földek mezőgazdasági használata, az illegális kereskedelem és a szándékos pusztítás miatt napjainkban a teljes állomány mindössze 500 körülire tehető.

Kerecsensólyom

A magyar hitvilág fontos szereplője, a turulmadárral azonosítható kerecsensólyom szintén a fokozottan védettek kategóriájába tartozik, eszmei értéke 1 millió forint. Az 1970-es évekre nagyon lecsökkent az egyedszáma, mindössze 13-30 pár fészkelt az országban, ezért védelme érdekében fajmegőrzési programot indítottak. 2017-es becslések szerint számuk nagyjából ötven év alatt 148-197 párra növekedett.

Kerecsensólyom

Fecskék

Nem lehetünk nyugodtak a tavasz hírnökei felől sem. Az elmúlt húsz évben drasztikus mértékben csökkent a hazai fecskeállomány a fészkelőhelyek megszűnése, a táplálék csökkenése, a klímaváltozás és a fecskefészkek tömeges leverése miatt. Az utóbbi időben egyre gyakrabban fenyeget annak a veszélye, hogy a következő évben már nem lesz, aki csiviteléssel jelezze a tél végét, ezért fontos, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a meglévő fészkek megóvására, de akár műfészkeket is telepíthetünk az ereszünk alá.

Gólyák

A Madártani Egyesület 2019-es jelentése alapján a fehérgólya-állomány az elmúlt öt év folyamán közel 22 százalékkal csökkent, így idén a korábbi 4800-5000 pár helyett már csak kb. 4000-et várhattunk vissza. A fogyatkozás oka szintén elsősorban az emberi tevékenység, mint például a tömeges lelövések a Földközi-tenger vidékén, a nagyüzemi mezőgazdaság miatti élőhely-átalakítás, illetve a táplálkozóhelyek szűkülése és az ivóvíz fogyatkozása.

 

A biodiverzitás és a magyar természet védelmének a napján mi mindenkit arra buzdítunk, hogy tájékozódjunk a környezetünk felől és ismerjük meg, hogy milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre ahhoz, hogy hozzájáruljunk a biológiai sokszínűség minél teljesebb megőrzéséhez.

 

Forrás: greenfo.hu, mashable.com, magyartermeszet.hu, wwf.hu, zoldvilagunk.blog.hu, sokszinuvidek.24.hu, 24.hu