Neked mi jut eszedbe a klímaváltozásról? Talán az olvadó jégsapkák, a veszélyeztetett állatvilág, esetleg a szélsőséges időjárási jelenségek? A tudományos és politikai vitákban is jellemzően ezek a negatív töréspontok dominálnak, vagyis azok a kritikus határhelyzetek, amikor egy kisebb változás is visszafordíthatatlan, súlyos következményekhez vezethet. Egy nemzetközi kutatócsoport most mégis más irányból közelítette meg a kérdést. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az éghajlati folyamatokban (a veszélyek mellett) pozitív töréspontok is létezhetnek, amelyek lehetőséget kínálnak arra, hogy a bolygó ökológiai egyensúlya helyreálljon.
Mikor billen át a rendszer?
A töréspontok fogalma régóta ismert a klímakutatásban. A korábbi vizsgálatok túlnyomó többsége a negatív forgatókönyvekre összpontosított, például arra, hogy mikor omlik össze egy ökoszisztéma, vagy mikor veszíthetjük el végleg az esőerdők számottevő részét.
A most publikált kutatás ezzel szemben arra kereste a választ, hogy hol és hogyan indulhat el egy kedvező önfenntartó folyamat. Mikor válik annyira olcsóvá és elterjedtté a napenergia, hogy kiszorítja a fosszilis energiahordozókat; vagy mikor terjednek el annyira az elektromos autók, hogy azok infrastruktúrája és társadalmi elfogadottsága további lendületet adjon a növekedésnek.
Tim Lenton, az Exeteri Egyetem Globális Rendszerek Intézetének professzora úgy fogalmazott: „A globális gazdaság jelenleg legalább ötször lassabban dekarbonizálódik annál, mint ami a párizsi klímaegyezmény céljainak teljesítéséhez szükséges lenne. Ezért fontos, hogy azonosítsuk a pozitív töréspontokat, és megtaláljuk azokat a lépéseket, amelyek felgyorsíthatják őket.”
Tanulni a múltból
A kutatócsoport módszertana egyszerre merít a természettudományból és a társadalomtörténetből. Elemzik, hogy a múltban milyen körülmények között következtek be olyan fordulatok, amelyek rövid idő alatt változtatták meg gyökerestül a mindennapokat.
Gyakran idézett példa a dohányzás korlátozása. Alig két évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy éttermekben, kocsmákban vagy köztereken általános tilalom lépjen életbe. Ehhez képest ma már általánosan elfogadott, hogy a dohányzás rengeteg helyen nem megengedett.
A kutatók szerint hasonló logika mentén képzelhetők el a klímavédelem pozitív fordulópontjai is. A kérdés az, hogy milyen politikai döntések, technológiai innovációk vagy fogyasztói magatartásbeli változások indíthatják el a lavinát.
Látható fordulatok
Bár első hallásra idealistának tűnhet, több területen már bekövetkezett egyfajta pozitív átbillenés. Az ENSZ friss jelentése szerint a megújuló energiára való átállás globális szinten átlépett egy kritikus küszöböt: a nap- és szélenergia ma már rendre olcsóbb, mint az új, fosszilis alapú projektek. Ez önmagában hatalmas löketet ad a terjedésüknek, hiszen a gazdasági racionalitás immár a tiszta energia mellett áll.
Hasonló folyamat figyelhető meg az elektromos járművek piacán is. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint 2030-ra az újautó-eladások akár fele elektromos lehet világszerte.
A szakértők szerint a hőszivattyúk és a napelemek is közel járhatnak ahhoz a ponthoz, hogy a széleskörű alkalmazás öngerjesztő folyamattá váljon. Hiszen az árak esése, a jobb teljesítmény és a bővülő infrastruktúra egyre több fogyasztót győz meg.
A jövő lehetséges áttörései
A pozitív töréspontok nem korlátozódnak pusztán a technológiára. A társadalmi szokások átalakulása is képes hasonló változásokat hozni. Több kutató beszél például arról, hogy a húsfogyasztás mérséklése sokkal gyorsabban közelebb kerülhet a társadalmi normához, mint ahogyan azt ma gondoljuk.
Steve Smith, az Exeteri Egyetem munkatársa szerint, ha a fogyasztók nagyobb arányban választják a növényi alapú ételeket, akkor az élelmiszeripar és a kereskedelem is alkalmazkodni fog, ami tovább erősíti a trendet. A folyamat kedvező hatással lehet az egészségügyi mutatókra és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére egyaránt.
Miért fontos ez a szemléletváltás?
A klímavédelmi vitákat gyakran jellemzi pesszimizmus: a kihívások óriásiak, az idő kevés, a nemzetközi összefogás pedig sokszor akadozik. A pozitív töréspontok koncepciója ugyanakkor arra mutat rá, hogy léteznek olyan fordulópontok, amikor a változás nem romboló, hanem építő irányba indul el.
Frank Geels, a Manchesteri Egyetem kutatója szerint ez az új megközelítés segíthet a politikai döntéshozóknak abban, hogy erőforrásaikat és intézkedéseiket a legkritikusabb és egyben a legígéretesebb pontokra összpontosítsák. „Ezek a pozitív fordulópontok ellensúlyai annak a borús hangulatnak, ami gyakran jellemzi a klímavédelmi vitákat” – fogalmazott.
A nyerő stratégia
A kutatócsoport nem csupán elméleti keretet dolgozott ki, hanem nyílt hozzáférésűvé is tette módszertanát, hogy más szakemberek és döntéshozók is alkalmazhassák. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a tudományos világ és a politika kéz a kézben azonosítsa és aktiválja azokat a folyamatokat, amelyek hosszú távon fenntartható pályára állíthatják a globális gazdaságot. És ki tudja, talán épp most élünk azon pillanatok egyikében, amely később fordulópontként kerül be a történelemkönyvekbe.
