A világ egyes részein továbbra is azon versenyeznek a tehetősebbek, hogy minél nagyobb, fényűzőbb épületeket építtessenek maguknak. Szerencsére azonban a tervezők és az építkezni szándékozó átlagemberek számára is egyre lényegesebb szempont a környezettudatosság és az energiatakarékosság. Ha azt szeretnénk, hogy otthonunk ökológiai lábnyoma minél kisebb legyen, érdemes elgondolkodni az úgynevezett passzív házak építésén.
A hivatalos definíció szerint „a passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.”
Vagyis a passzívház minden fűtési vagy hűtési rendszer nélkül is képes megtartani azt a hőmérsékletet, ami az épületben tartózkodóknak megfelel. A lakók létezésükkel és tevékenységükkel (a különböző háztartási berendezések is hőt termelnek) kvázi befűtik a házat, amelyhez még hozzáadódik az ablakokon besütő napsugár, továbbá a falakon és tetőn hőszigetelés biztosítja, hogy a meleg ne illanjon el. A passzívházaknál ún. gravitációs szellőztetést alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy becsövezik az egész épületet és hőcserélőt építenek be, ezzel biztosítva, hogy nyáron lehűtse, télen pedig felmelegítse a beáramló levegőt.
Leegyszerűsítve: a passzívház olyan épület, amelynek a működtetéséhez csak annyi külső energiát használunk fel, ami a cserélt levegő fűtéséhez vagy hűtéséhez szükséges. A passzívház tehát azért passzív, mert a lehető legfenntarthatóbb módon próbálja felhasználni az épülettel kapcsolatba hozható energiákat.
Forrás: haon.hu; passzivhazepito.hu
