Written by

Nem mindegy, hogy milyen levegőt szívunk

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 6687

A légszennyezés évente több millió ember halálát okozza. A WHO szerint ez az érték eléri az évenkénti 7 millió halálesetet. Számos olyan anyag van, amelyek károsak a levegő minőségére, ezzel együtt az egészségünkre egyaránt. A legveszélyesebb anyagok származhatnak kipufogógázból, az építőiparból vagy személyes háztartásokból. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy milyen hatással van a légszennyezés a környezetünkre és az egészségünkre, valamint milyen megoldások léteznek a levegő minőségének javítására, a további szennyezés csökkentésére.

A leggyakoribb szennyező anyagok között tartjuk számon a szmogot, szálló port, a 10 mikronnál és a 2,5 mikronnál kisebb részecskéket. Ezek közül az emberi szervezetre a 2,5 mikronnál kisebb részecskék, vagyis a PM2.5, avagy a finompor a legveszélyesebbek.

Mit érdemes tudni a finomporról?

A PM2.5 olyan kis méretű, mint egy hajszál átmérőjének harmincadrésze. Veszélyük a méretükben rejlik, hiszen az érzékszerveink nehezen szűrik ki az apró szemcséket, így azok bekerülhetnek a légzőszervekbe, így a tüdőbe is.

Általánosságban allergiás tüneteket okoz, így irritálja a szem és az orr nyálkahártyáját, köhögést, tüsszögést és orrfolyást tapasztalhatunk. Amennyiben tartósan ér bennünket a szennyező anyag, romolhat a tüdőfunkció hatékonysága, és az olyan alapbetegségeken is ronthat, mint az asztma vagy különböző szívbetegségek.

A PM2.5 részecske számos forrásból kerülhet a levegőbe. Külterületen például különböző anyagok égetése során, így üzemanyagégetés, fűtés vagy természetes tüzek, erdőtüzek vagy akár vulkánkitörés esetén is nagy mértékű por szabadulhat fel. Beltéren ez a dohányzás, a főzés és a gyertyahasználat során történhet meg.

Hol a legjobb a levegő minősége?

A WHO javaslata alapján ennek az anyagnak éves átlagban csupán 0 és 5 mikron közötti koncentrációban szabadna jelen lennie a levegőben, azonban 2022-ben csak az országok 9,9 százalékának sikerült a határérték alatt tartania a finomport. Ez mindössze 13 országot jelent. A világ többi országa közül pedig közel 14%-ban extrém mértékű, 35.1 mikron feletti szennyezettséget mértek.

Észak-Amerikában és Európában az elmúlt időben többnyire viszonylag alacsony szinten stagnált a levegőben lévő károsanyag koncentrációja, azonban számos város képes volt jelentős mértékben csökkenteni levegője szennyezettségét. Ez a folyamat különösen az ázsiai településeken történt. Pekingben például négy év alatt 50,9 mikronról lecsökkent az éves szennyezés mértéke 29,8 mikronra. Habár az irány jó, sajnos még így is a határértéket jóval meghaladó szennyezettségről beszélhetünk ezen a területen, így van még hova fejlődni.

Így csökkenthetjük a szennyezést

A különböző forrásból keletkező szennyező anyagok mennyiségét többféleképpen is csökkenthetjük. Érdemes például átgondolni, hogy otthonunkban milyen alternatív energiaforrást tudunk használni, illetve törekedjünk a tudatos járműhasználatra. Járjunk gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel, és csak a legszükségesebb esetben használjunk személyautót.

Az otthonunk gondos szigetelése és árnyékolása is segíthet a fűtés során keletkező károsanyagok csökkentésében. Tanácsos inkább ebbe fektetni, mint egy nagy energiaigényű klímarendszer működtetésébe. Amennyiben elkerülhetetlen a fűtés, válasszunk környezetkímélő fűtőanyagot, amelynek a károsanyag-tartalma a lehető legkevesebb.

Kerüljük az avar, illetve más kerti munkálatok során keletkező hulladék égetését. A száraz leveleket és a levágott füvet inkább vigyük el egy zöldhulladék-lerakóba, vagy a lakosság számára kiosztott gyűjtőbe tegyük.

A szemét égetése még ennél is súlyosabb légszennyezési szempontból, hiszen az égés során akár építési hulladékból, különböző szerves anyagokból és műanyagból szabadulnak fel a káros anyagok. Gyűjtsük inkább szelektíven a szemetet, komposztáljunk, veszélyes és építési hulladék esetén pedig gondoskodjunk a megfelelő tárolásról és szállításról.

A dohányzás nemcsak a levegő szennyezésével járul hozzá a megbetegedések kialakulásához, hanem közvetlenül is. Inkább ne gyújtsunk rá, és kerüljük az olyan helyeket, ahol dohányfüstnek tesszük ki a szervezetünket.

Figyeljünk a bútorok vásárlása esetén is, hiszen a faragasztó a formaldehid tartalma miatt szennyezheti a belső légteret. A vegyület irritálja a szemet és rákkeltő hatása van, ezért még a vásárlás előtt bizonyosodjunk meg arról, hogy a kiszemelt bútor nem tartalmaz formaldehides ragasztót. Ha mégis a birtokunkban van egy ilyen darab, akkor rendszeresen kell szellőztetni, hogy elkerülhessük a súlyos megbetegedést. Az is segíthet, ha olyan szobanövényeket tartunk, melyek képesek megtisztítani a levegőt.

A levegőbe kerülő káros anyagoknak számos forrása lehet, ezért igazán sokoldalúan kell megközelíteni a szennyezés csökkentését is, hogy a fiatal és az idősebb generáció, valamint a beteg vagy betegségre hajlamos emberek egészségét egyaránt megóvhassuk. Általánosságban igaz, hogy amennyiben ismerjük a szennyező anyagok forrását, egészségkárosító hatását és azt, hogy ezt a hatást hogyan tudjuk a minimálisra csökkenteni, elkerülhetjük a légszennyezés jelentős részét.

Források: Visual Capitalist, XForest, World Economic Forum, levego.enum.hu