Written by

Körkörös városok a világban

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 1936

Mire képes a zöld infrastruktúra?

A világ népességének több mint a fele él városokban, az előrejelzések szerint pedig 2050-re ez az arány kétharmadra fog növekedni. Ugyanakkor a városok még népesebbé válása több hulladékkal, magasabb erőforrás-felhasználással és megnövekedett energiahasználattal is együtt jár. A körkörös gazdaság módszereivel azonban ezek a kihívások mind-mind kezelhetővé válnak.

Amikor valaki a jövő városát szeretné ábrázolni, a letisztult formák mellett sokszor feltűnő a zöld növényzet kiemelkedő szerepe. A történelem során nem először fordul elő a vágy a természetbe való visszatérésre, az urbanizációt pedig olykor dezurbanizációs hullámok követik – a jövő városát így akár egyfajta „modern visszavágyódásnak” is tekinthetjük.

Mindenesetre a természet sablonként való használata segít abban, hogy városainkat körkörös városokká alakítsuk át.

A zöld infrastruktúra a természetes és szemi-természetes területek olyan tervezett hálózata, amelyet úgy építenek fel, hogy általa kezelhetővé váljanak többek között a csapadékvíz-gazdálkodás, a levegőminőség vagy a biológiai sokféleség problémái. Elterjedt példák erre vonatkozóan a zöld növényzettel borított tetők és homlokzatok, illetve a mesterségesen létrehozott vizes élőhelyek.

Zöldítés és hulladékcsökkentés

Az, hogy egy várost körkörösnek nevezhetünk, azt is jelenti, hogy a település képes biztosítani a hulladék jelentős csökkentését. Egy jól kiépített építőipari zöld infrastruktúra úgy kezeli a keletkező felesleget, hogy minél inkább növeli a külső felületek élettartamát. A zöldítéssel a tetők kevésbé lesznek kitéve a rossz időjárás és az erős napsütés káros hatásainak, sőt, akár kétszer olyan hosszú ideig is épen maradhatnak. Berlinben ennek például olyannyira nagy hagyománya van, hogy már 100 éves zöldtetőket is találhatunk a városban.

Csapadékvíz, mint erőforrás

A zöld infrastruktúra egyik legfontosabb feladata a csapadékvíz kezelése. Esőzéskor normál esetben a víz a szennyvíztisztító telepekhez kerül, ugyanakkor heves zivatarok esetén előfordulhat, hogy a telepek kapacitása kevésnek bizonyul, így a szennyvíz és a csapadékvíz keveréke egyenesen a folyókba ömölhet, ami jelentősen rontja a vízminőséget.

Habár az újabb rendszerek már lehetővé teszik a csapadékvíz közvetlen elvezetését is, még így is nagy a kockázata annak, hogy az utcákon felhalmozódó szennyeződések belemosódnak a természetes vizekbe. A zöld hálózat ellenben szivacsként működve csökkenti ezt a lefolyást. Erre már léteznek működő rendszerek a világon, a new yorki Brooklynban egy ún. szivacspark segíti a régóta szennyezett Gowanus-csatorna megtisztítását, Kínában pedig a „szivacsváros kezdeményezés” fókuszában az áll, hogy növeljék a városok esővízfelszívó képességét, ezáltal csökkentve az áradásokat és növelve a vízkészletet abban a reményben, hogy így leveszik a terhet az önkormányzati kezelő rendszerekről.

A berlini Potsdamer Platzon egy 30 000 négyzetméternyi részen kimondottan a csapadékvíz kezelésére alakították ki a zöldtetők és egy mesterséges tó egész hálózatát, amivel elérték azt, hogy csak nagyon kevés energiát kell a víz tisztítására fordítaniuk, amit aztán öntözésre vagy a toalettek leöblítésére használnak fel. Torontóban az esővíz kezelése céljából 2009 óta kötelezővé tették a zöldtetőket, Malmö Bo01 nevű fejlesztése pedig 100%-ban megújuló energiaforrások felhasználásával szintén fenntartható módon képes kezelni a csapadékvizet.

Energiafogyasztás

A zöld felületeknek még további előnyeit is megnevezhetjük. Kiválóan védenek ugyanis a szélsőségek ellen azáltal, hogy nyáron csökkentik, télen pedig növelik a benti hőmérsékletet. Ez rendkívül lényeges a városok klímaváltozás leküzdésére irányuló erőfeszítéseiben, hiszen az Európai Unióban a teljes energiafogyasztás 40%-a az építőiparhoz köthető, míg az üvegházhatású gázok kibocsátásának harmadáért az épületek a felelősek.

Mindemellett a zöldtetők- és homlokzatok a szén-dioxidot is megkötik, valamint képesek az olyan légszennyező anyagok elnyelésére, mint a dinitroén-oxid vagy a kén-dioxid.

Még több előny

Mindennek a tetejében a zöld felületek rendkívül tetszetősek. Az emberek sokkal jobban érzik magukat egy zöld környezetben, mint a szürke betondzsungelben, sőt, kutatások bizonyítják azt is, hogy a zöld szín csökkenti a stressz-szintet és a depressziót.

A zöld területek továbbá a városokban kialakuló, ún. hősziget-hatás leküzdésében is szerepet kapnak. A már említett Potsdamer Platz nyári hőmérséklete például két fokkal alacsonyabb, mint a teret övező urbánus részeké.

Egyértelműnek látszik, hogy a zöld infrastruktúrába fektető városok körkörösebbé válnak, és több nehézség egyidejű kezelésére is lehetőségük nyílik, ráadásul tanulmányok már azt is megmutatták, hogy gazdasági értelemben hogyan múlhatják felül a hasznok a rendszer kiépítésével járó költségeket. Úgy tűnik, a természet „utánzásával” és körkörös várossá alakulással csak nyerhetünk.

 

Forrás: theconversation.com