A fullasztó hulladékhegyek ellen a körkörös gazdaság megoldást jelenthet, hiszen ezzel egy időben csökkenthetjük a környezet terhelését és tarthatjuk fent a Föld lakosságának növekvő fogyasztási igényeit. Arról kevesen tudnak, hogy a körforgásos gazdaságmodellnek is több típusa van, ezért most ezeket a különböző módszereket szeretnénk leírni.
Ahhoz, hogy megtudjuk, mi a körkörös gazdaság, tudjuk meg, mi nem az!
Lineáris, vagyis egyirányú gazdaságnak nevezzük azt a modellt, amikor a termelés és fogyasztás után a termék a hulladéklerakókban végzi. Az anyag útja tehát egyenes irányú, a nyersanyagból késztermék, szolgáltatás lesz, amely eljut a fogyasztóhoz használatra, amire pedig már nincsen szükség, a hulladékba kerül. Még mindig a legelterjedtebb gazdaságmodellnek számít a lineáris, pedig ezzel súlyosan károsítjuk bolygónkat, hiszen a nyersanyagok, a természeti erőforrások vészesen fogynak, míg a szennyező hulladék mennyisége egyre nagyobb. Ráadásul a Föld növekvő lakosságának egyre nagyobbak a fogyasztási igényei, amit egyre nehezebb lesz kielégíteni. Láthatjuk tehát, hogy ez a hagyományos rendszer egyre inkább fenntarthatatlan.
A körkörös gazdaság
A körkörös, vagy körforgásos gazdaság azt jelenti, amikor a termelésből és fogyasztásból visszamaradó felesleget, a megunt termékeket és a hulladékot újrahasznosítjuk, újra fogyaszthatóvá tesszük, nem szennyezzük velük az ökoszisztémákat. A kitermelt erőforrásokból termék, szolgáltatás lesz, amely eljut a fogyasztókhoz, azután pedig újrahasznosul és ismét fogyasztási cikk lesz belőle. Az anyag tehát bekerül egy körforgásba, nem károsítja a környezet és több fogyasztói igény kielégítésére is képes.
Bölcsőtől – bölcsőig
Elterjedt hasonlat, amikor a lineáris gazdaságot bölcsőtől-sírig tartó folyamatnak tartják, vagyis az anyag „megszületik”, majd „elpusztul”. Ez esetben a természeti erőforrásokból előállítanak valamit, amit utána a környezetet károsítva az enyészetre hagynak, vagy elpusztítanak (pl. elégetnek). Ezzel szemben a bölcsőtől-bölcsőig sémában az anyag folyamatosan újjászületik, átalakul. Zárt körökként is jellemezhetjük a körforgásos gazdaságot, amikor a gazdaság anyagáramlásából szinte semmi nem kerül ki feleslegesen, hanem ciklikusan újabb és újabb funkciót kap.
Upcycling és recycling
Ahogy arról korábban már írtunk, nagy a különbség az upcycling és recycling fogalmak között, még ha a magyar nyelvben általában mindkettőt újrahasznosításként fordítják is. A recycling, vagyis a hulladékok anyagukban történő újrahasznosítása jórészt a szelektív hulladékgyűjtést- és feldolgozást jelenti. Ide sorolható például a PET-palackok gyűjtése újabb PET-palackok gyártásához. Az upcycling pedig egyfajta értéknövekedést jelez, azaz egy adott – hulladékként kezelendő – anyagból valami olyat alkotnak, amely értéktöbblettel bír; többel, mint csupán az alapanyag maga. Erre jó példa a PET-palackból készülő pulóver.
Zero-waste – hulladékmentesség
Felismerve a globális hulladékkezelési problémákat, egyre többen veszik kezükbe az irányítást és állnak át egy hulladékmentes életmódra. A zero-waste irányzat alapelve, hogy elsősorban ne a hulladék újrahasznosításában gondolkodjunk, hanem a hulladéktermelés megszűntetésének. Az interneten egyre több oldalon olvashatunk hasznos tippeket a hulladék visszaszorítására. Szintén fontos kezdeményezés a műanyagmentesség, amikor is a kitűzött cél a műanyag kiváltása természetes alapanyagokkal. A fő cél itt is a hulladékképzés mérséklése, hiszen tudjuk, hogy a műanyag lebomlási ideje több száz évbe is telhet, ráadásul ez idő alatt folyamatosan szennyezi az élővilágot, elég a műanyag mikroszálak természetkárosító hatására gondolni.
Tudtad?
Nemrég mutatták be a körkörös gazdaságról szóló egész estés dokumentumfilmet, melynek címe Closing the Loop (nyers fordításban: A hurok bezárása). A film olyan nagyvállalatokat, sikertörténeteket mutat be, ahol már mindennapos séma a körforgásos gazdaság. A film előzetese ide kattintva tekinthető meg.
Forrás: Piac&Profit
