Written by

Kókusszal a fakivágás ellen

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 187

Megközelítőleg 1,7 milliárd fa raklapot szállítanak évente Ázsiából a világ többi részére, ami 170 millió fa kivágásával egyenlő. A kivágott fákat elsősorban Kanadából és Új-Zélandból exportálják Délkelet-Ázsiába, mivel ott a faanyag hiánycikknek számít. Viszont van kókuszdió!

Bolygónk minden területén vészes gyorsasággal fogynak az erdőségek. 8000 ezer évvel ezelőtt Délkelet-Ázsia majdnem egész területét erdő borította, míg ma csupán a vidék felén található fákkal borított terület. Az erdőirtás következményei közé tartozik az üvegházhatású gázok kibocsátása, az élőhelyek megszűnése, valamint a védelmi funkciók megszűnése viharok és áradások esetén. Környezeti szempontból komoly problémát jelent az építészeti vagy ipari céllal történő fakivágás, amelynek egyik célja a fából készült raklapok gyártása.

A Földünkön folyó felesleges fakitermelés visszaszorítása érdekében egyre több helyen keresnek alternatív, vagy helyettesítő termékeket, alapanyagokat. Az egyik ígéretes kezdeményezés célja, hogy kókuszdió hulladékból készítsenek fenntartható, költséghatékony és biológiailag lebontható raklapot.

A ma már ipari méretekben alkalmazott innovatív technológia segítségével nem csupán a kókusz héjának kemény rostjait használják fel, de a növény sejtjeiben lévő lignint is. Ez egy olyan szerves anyag, amely a növények sejtfalaiban rakódik le és biztosítja azoknak a szilárdságát. Ennek a természetes „ragasztónak” a felhasználása lehetővé teszi, hogy elkerüljük a költséges és szintetikus (sőt, nem ritkán toxikus) gyanták használatát, amiket a hagyományos fa raklapok gyártásánál alkalmaznak.

A kókuszhulladékból készült raklapok további előnye, hogy exportkompatibilisek (élelmiszer vagy gyógyszer szállítására is alkalmasak), rovarmentesek (ráadásul nem igényelnek drága és káros kártevőkezelést), valamint teljes mértékben összeilleszkednek, így egyszerre nagyobb mennyiséget lehet belőlük szállítani, mint a hagyományos fa raklapokból (vagyis szállításuk kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár). Amikor pedig lejár a kókuszdióhéjból készült raklapok élettartama, lehetőség nyílik azokat leőrölni, majd pedig tőzeg alternatívájaként újrahasznosítani.

Forrás: diverziti.hu; brightwibes.com