biomassza

Written by

Jöhet a zöldenergia fűből, fából

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 1935

A zöldenergia kifejezés hallatán legtöbbünknek a napelemek és a szélkerekek jutnak eszébe. Pedig elterjedtségét tekintve legalább ilyen fontos a biomassza is, amelyet leggyakrabban hőenergia-termelésre használunk. Az pedig végképp kevesek számára nyilvánvaló, hogy a biomassza maga is egy gyűjtőfogalom, a tűzifa mellett nagyon sok minden más is felhasználható az energiatermelésre.

„Minden tűzifa biomassza, de nem minden biomassza tűzifa” – mondhatnánk. Valóban, biomasszának nevezzük a biológiai eredetű szervesanyag-tömeget, a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek testtömegét, amelybe beletartozik az élővilág minden egyede. Energetikai szempontból a biomassza az élő szervezetekből származó, folyamatosan újratermelődő anyagokat jelenti, amelyek kiválóan alkalmazhatók energiatermelésre.

Biomassza lehet a más módon (bútoripar, papíripar stb.) már nem felhasználható fa, faforgács, a mezőgazdasági termelésből származó növényi hulladékok, amelyek máshogy már nem hasznosíthatók (kukoricaszár, szalma, napraforgóhéj stb.), illetve léteznek energetikai célokra kifejlesztett energianövények is. Az energetikai hasznosításnak több módja is létezik, leggyakoribb a közvetlen elégetés, üzemanyagok (etanol, dízel) előállítása motorok hajtására és biogáz-előállítás. Emellett komposztálni is lehet a biomasszát, ami a talaj szerkezetének javítása, tápanyagellátása céljából lehet hasznos.

A biomassza nagy előnye, hogy folyamatosan megújuló energiaforrás. A technológia szén-dioxid-semleges, hiszen az égetés során csak annyi CO2 keletkezik, amennyit a növény a légkörből korábban fotoszintézissel megkötött, ezt a mennyiséget pedig a légkörbe kikerülve, gond nélkül képesek hasznosítani az élőlények. Még egy érv a biomassza használata mellett, hogy az égetés során keletkező végtermék, a hamu, a talajra visszajuttatva, az ásványi anyagok pótlásával fokozza annak termőképességét, így abszolút nem marad hátra semmiféle hulladék a biomassza elégetésekor.

A biomassza-felhasználás hazai terjedése azért is fontos számunkra, mert az Európai Unió előírásai szerint Magyarország teljes energiafelhasználásának legalább 14,65 százalékát megújuló energiaforrásokból kell fedeznie 2020-ig. Magyarországon Pécs az első olyan megyeszékhely, amelynek távhőellátását teljes egészében biomassza erőmű biztosítja. Így a 145 000 fős település távfűtése teljesen független a fosszilis energiahordozóktól. Az erőműhöz egy látogatóközpont is tartozik, így a nagyközönség teljes körűen tájékozódhat a biomassza felhasználásával kapcsolatban, illetve az erőműbe is ellátogathatnak a 12 évesnél idősebb vendégek.

Nemcsak az energiaipar jár jól a biomassza hasznosításával, például sok gazda többletbevételre tehet szert a máshogy már nem használható mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek értékesítésével. Így a biomassza erőműveknek beszállító gazdák és mezőgazdasági vállalkozások, biztos jövedelem-kiegészítésre számíthatnak. Ez segíthet kiegyenlíteni a terményárak hektikus változásait, emellett a melléktermékek értékesítéséből származó bevétel időben meg is előzheti a termények eladásából befolyó jövedelmet, így időbeli eloszlását tekintve is egyenletesebbé válik a gazdák bevétele.

Mindezek mellett gyepterületekről is érkezhet energetikai célokra felhasználható biomassza, a lekaszált fű bebálázva szintén kiváló tüzelőanyag, így az is némi pluszjuttatást jelenthet a földtulajdonosoknak.
A biomasszával kapcsolatban több kritika és tévhit is létezik. Sokan féltik hazai erdőállományainkat a tűzifa-égetéstől. Szerencsére az erdészeti hatóság folyamatosan ellenőrzi az erdőgazdálkodást, hogy csak a más módon nem hasznosítható faanyagot égessék el. Fontos, hogy az erdő területe ne csökkenjen, állománya sértetlen maradjon.

Az erőművek csakis hatósági engedéllyel kitermelt faanyagot használhatnak fel.

Az energianövények termesztése is sokat kifogásolt, aggályos, hogy nem veszik-e el a területet más élelmiszeripari növényektől. Ugyanakkor az energianád, energiafű, energiafűz stb. növények előnye, hogy igénytelen, gyorsan fejlődő növények, így olyan területeken is termeszthetők, amelyeken élelmiszerek, takarmányok nem, így a más haszonnövény termesztésére szánt földek nincsenek veszélyben.

Összegezve, a biomassza energetikai célú felhasználása számos előnnyel jár. A szerves hulladékokat úgy hasznosítja, hogy nem növeli a légköri szén-dioxid mennyiségét, így csökken a környezetterhelés mértéke. Az elégetett biomassza pedig folyamatosan, természetesen újratermelődik, nem meríti ki bolygónk készleteit, mint a fosszilis energiahordozók. A biomassza tehát segítséget kínál abban, hogy fenntartható, környezetbarát módon csillapítsuk energiaéhségünket, hogy Földünk még sokáig élhető hely legyen.