Egy-egy rangos sportesemény körül mindig óriási a felhajtás. Milliókat szegeznek képernyők elé a közvetítések, illetve a rangadó helyszínére is tíz- és százezrek utaznak el. A szurkolás közepette azonban hajlamosak lehetünk elfeledkezni a rendezvények ökológiai lábnyomáról, nézzük, hogy a szervezők milyen megoldásokkal igyekeznek zöldebbé tenni a versenyeket!
Szinte folyamatosan van a világban valamilyen jelentősebb sportesemény, ahol a legprofibbak mérkőzhetnek meg egymással, de mindközül a legismertebb és legnagyobb rendezvény a nyári olimpia, melyet négyévente rendeznek, illetve a jelenleg is aktuális foci vb körül sem kisebb a felhajtás.
Az eseményekre a vendéglátó városokba ezrek érkeznek, akik természetesen fogyasztanak is. Emellett a versenyeknek helyet biztosító létesítmények is rengeteg energiát emésztenek fel, ráadásul rengeteg hulladék marad hátra egy ilyen nagyszabású esemény végeztével. Írásunkkal nem a sportrendezvények ellen szólunk, csak a figyelmet szeretnénk felhívni azok ökológiai lábnyomára, illetve összegyűjtjük, hogy milyen eddig már milyen lépéseket tettek a szervezők a fenntarthatóság felé.
Beszéljenek a számok
A 2016-os riói olimpián 28500 sportoló és technikai személyzet látogatott a helyszínre, akiknek az utaztatása nagyjából 2000 kilotonna plusz szén-dioxid kibocsátását eredményezte. Erre pedig még rájön a félmilliós szurkolói sereg, a maga 2500 kilotonnájával. Szomorú, hogy a 2004-es athéni olimpia számára felhúzott stadionok, pályák mára az enyészeté lettek és nagy valószínűséggel a riói építményekre is ez a sors vár.
Pedig a 2014-es brazil foci vb-n nagy hangsúlyt kaptak a zöld megoldások az építkezéseknél, az újrahasznosításban és a víztisztításban, mégis bírálták a rendezvény fenntarthatóságát. A közlekedés miatt ugyanis még továbbra is óriási maradt az esemény szén-dioxid kibocsátása. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2016-ban bemutatta az idei oroszországi vb-re vonatkozó fenntarthatósági stratégiáját. A zöld intézkedések szinte minden területre kiterjednek: energiafelhasználásra, hulladékkezelésre, ivóvízellátásra és közlekedésre. Példás intézkedés a tömegközlekedés ingyenessé tétele a világbajnokság idejére.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nemrég pedig bejelentette, hogy kiiktatja az egyszer használatos műanyagokat rendezvényeiről. Továbbá már azt is tudjuk, hogy a 2020-as tokiói olimpia érmei újrahasznosított okostelefon és számítógép alkatrészekből fognak készülni.
Az Egyesült Államokban népszerű Super Bowl amerikai futballmérkőzés rendezői is sokat tettek a környezet védelméért. A 2016-os, vagyis az 50. szuperkupán a kaliforniai helyszín éppen akkora figyelmet élvezett, mint a résztvevő csapatok. A stadion áramellátását a tetején rögzített napelemek biztosították, a pályát pedig esővízzel öntözték. Külön előnyös a pálya elhelyezkedése is, amely könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel is, amely egyébként nem túl jellemző az amerikai stadionokra. Mindemellett még újrahasznosításra és komposztálásra is külön gyűjtötték a hulladékot, így annak csak 36 százaléka veszett kárba.
Láthatjuk, hogy a rangos sportesemények szervezői számára is fontos a Föld védelme, melyet évről-évre egyre több újítással biztosítanak, így nemcsak a sportolóknak szurkolhatunk, hanem izgalmas innovációkat is megismerhetünk.
