A 2019-es WMO jelentés legfontosabb üzenetei
Pár hónapja jelent meg a Meteorológiai Világszervezet (WMO) 2019-es évértékelő jelentése, mely az éghajlatváltozás fizikai jeleire figyelmeztet minket. A dokumentum a nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálatok adataira, valamint elismert kutatók és tudományos intézetek legújabb eredményeire épül.
Mai bejegyzésünkben az állásfoglalás legfontosabb pontjait tekintjük át.
A Föld felszínének hőmérséklete 2019-ben az 1981-2010-es időszak átlagához viszonyítva.
A legmelegebb év
2019 a műszerekkel mért eddigi második legmelegebb évünk volt. Ezt csak 2016 előzte meg, amikor az általános klímaváltozás hatásait felerősítette az El Niño. (Ez a ciklikus jelenség a tengervíz áramlásával van kapcsolatban és a Csendes-óceán Egyenlítő közeli területének a felmelegedését hozza magával.)
A jelentés továbbá megállapítja, hogy
- a 2015 és 2019 közötti időszak a legmelegebb öt év,-
- 2010-2019 a legmelegebb tíz év 1850 óta,-
- továbbá 1980-tól számítva minden egyes évtized melegebb, mint az előző. Ez a trend minden valószínűség szerint folytatódni fog a levegőben található üvegházhatású gázok rekordmennyisége miatt.
A tavalyi év hőmérséklete 1,1 Celsius fokkal volt magasabb, mint az iparosodás előtti szint. A Párizsi Klímamegállapodásban foglalt 1,5, illetve 2 Celsius fokos céloknak sajnos egyelőre a közelében sem vagyunk.
Az óceánok
Annak a hőnek a 90%-át, ami a Föld felszínén „csapdába esett” az üvegházhatású gázok emelkedő koncentrációja miatt, az óceánok nyelik el. Ezeknek a vize soha nem volt még olyan meleg, mint 2019-ben, ami további indikátora annak, hogy a globális felmelegedés egyre aggasztóbb méreteket öltött.
Az óceánok növekvő hőmérséklete következményekkel jár: a víz a melegedés miatt tágul, ezáltal emelkedik a tengerszint, ezt a folyamatot pedig tovább fokozza a felszíni jégtakaró olvadása is. 2019 e tekintetben is rekordot döntött, a mérések kezdete óta az átlagos tengerszint elérte a legmagasabb értéket.
Vizeink egyéb nehézségekkel is szembenéznek. 2009 és 2018 között a világ éves szén-dioxid kibocsátásának 23%-át nyelte el az óceán. Az atmoszféra szempontjából ez előnyös, ugyanakkor a folyamat a tengervíz pH értékének a csökkenését okozza, ami a víz elsavasodásához, ezáltal pedig a tengeri élővilág rombolásához, pusztulásához vezet. Azonban ez minket, embereket sem hagy érintetlenül, hatását leginkább a halászat, az akvakultúra (vízművelés) és a turizmus érzi meg.
A tengerfelszín átlagos hőmérséklete 1880 és 2015 között.
Klímaanomáliák
2019-ben a világ különböző pontjain eddig nem látott mértékű anomáliákat tapasztalhattunk. Az előrejelzések szerint 2020-ban ugyanilyen extrém időjárási körülményekre kell számítanunk, csakúgy, mint ahogy az eljövendő évtizedekben is.
Nézzünk meg néhányat 2019 legkatartikusabb klímapillanataiból:
- Dorian: a 295 km/h sebességet is elérő hurrikán a Bahamákat elért eddigi legerősebb volt.
- Hagibis tájfun: a 260 km/h maximum sebességű tájfun egyike volt a valaha látott leggyorsabban erősödő trópusi ciklonoknak a régióban.
- Ausztrália 2019-ben élte át a legmelegebb és legszárazabb évét, ami minden képzeletet felülmúló erdőtüzekhez vezetett.
- Európa szinte mindegyik országában melegrekordok dőltek meg.
- Alaszkában 2019 volt az eddig mért legmelegebb év.
A klímaváltozás többé már nem elvont fogalom. Mértékét számokon látjuk, hatását a bőrünkön érezzük. Habár a felmelegedés lassításához ambiciózus, ipari méretű kezdeményezések kellenek, ne gondoljuk, hogy rajtunk nem múlik. Hiszen ahogy a régi közmondás is tartja, sok kicsi sokra megy.
Források: met.hu; public.wmo.int
A szemléltető ábrák forrása: WMO Statement on the State of the Global Climate in 2019 (WMO-No. 1248) és epa.gov
