Written by

Növekszik az élelmiszerigény, fogynak a termőföldek

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 307

A most előállított élelmiszer mennyiség másfélszeresére lesz szükségünk 2050-re, amennyiben továbbra is ilyen ütemben növekszik a Föld népességszáma. De miből fogjuk ezt a mennyiséget előállítani és van-e mód arra, hogy mindezt fenntarthatóan tegyük, amikor egyre szennyezettebb a talaj és a víz és egyre szűkösebbek energiaforrásaink? Nézzük, mit kell tennünk!

 

1. Csökkentenünk kell a termőföldek terhelését!

A modern gazdálkodási módszerek, az urbanizáció és az éghajlatváltozás egyre növelik a szántóterületek terheltségét, amelynek következtében a termőtalajok állapota romlik, így a megtermelt alapanyagok minősége is egyre rosszabb. Becslések szerint a szántóföldek termelékenysége 30 százalékkal csökkeni fog 2050-re, holott egyre több termőterületre lenne szükségünk. Hogy a jövőben kielégülhessen az emberiség élelmiszerigénye és, hogy elkerüljük a humanitárius katasztrófát, már most cselekednünk kell, hogy megállítsuk a talajszennyezést és túlterhelést!

2. Sokkal hatékonyabbá és takarékosabbá kell válnunk a víz- és energiafogyasztásban!

Tudta? A mezőgazdaság használja fel édesvizeink 70 százalékát, az élelmiszer-termelés pedig a Föld energiafogyasztásának 30 százalékát emészti el. 2030-ra a Föld lakosságának akár 40 százaléka is vízhiánnyal küszködhet, az energiaigény pedig várhatóan további 30 százalékkal lesz nagyobb 2040-re. Sürgős megoldásokra van szükségünk, hogy csökkentsük a pazarlást és hatékonyabbá tegyük a mezőgazdasági termelést.

3. Változatosabb étkezésre lesz szükségünk!

A gazdasági fejlődésnek köszönhető életszínvonal-emelkedésnek, a társadalmi középosztály világszerte tapasztalható anyagi megerősödésének és számszerű növekedésének következtében az emberiség állati fehérje szükséglete 2050-re a mai duplája lesz a prognózisok szerint. Az állattenyésztés erőltetett ütemű bővítése következtében azonban növekszik az üvegházhatású gázok kibocsátása, illetve egyre több vízre és földre lesz szükségünk, így a növekvő húsigény súlyos környezeti károkat okozhat. Alternatív megoldásokat kell tehát keresni a növekvő fehérje-igény kielégítésére.

4. Jól láthatóvá kell tenni az élelmiszerek eredetét!

A fogyasztók részéről egyre nagyobb az igény a tudatos vásárlás iránt, a következő években muszáj lesz az élelmiszergyártóknak garantálni, hogy termékeik ellenőrzött, fenntartható forrásokból származnak, így elengedhetetlen lesz a nyomon követhetőség fejlesztése.

Milyen megoldások léteznek a globális problémákra?

Talajjavítás hulladék és szennyvíz segítségével

Mintegy alternatívaként a teljesen vegyszeralapú műtrágya alternatívájaként az elmúlt időszakban megjelentek a piacon olyan talajjavítók is, amelyeket szerves hulladékból és szennyvíziszapból állítják elő, így a hulladék és a salakanyag visszakerülnek a természet körforgásába. Emellett olyan technológiát is elérhetőek már, amelyek összegyűjtik és újrahasznosítják a kommunális és bizonyos ipari szennyvízben található foszfort, amellyel a talaj minőségét és termékenységét javíthatjuk környezetkímélő módon.

Paradoxon: szennyvízzel védhetjük ivóvízbázisainkat

A mezőgazdaság vízigényének pótlására a szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása kínál megoldást. Így világszerte több helyen dolgoznak olyan megoldásokon, amelyek célja, hogy a mezőgazdaságban is hasznosíthatóvá tegyék az előkezelt, a talajra veszélyes anyagoktól mentesített szennyvizet. Ennek révén elkerülhetővé válik az ivóvízkészletek kizsákmányolása, és pazarlása, miközben a termőföldekre olyan hasznos tápanyagok juttathatóak ki, mint például nitrogén, foszfor vagy kálium, műtrágyák használata nélkül.

Rovarok mint fehérjeforrások

Elsőre talán bizarrnak tűnik, de ígéretes kísérletek folynak egyes rovarfajok fehérjeforrásként történő hasznosítása céljával is. Eggyel megnyugtatóbb, hogy a rovarok nem az emberi táplálkozásban, hanem sokkal inkább az állati takarmányozásban juthatnak fontos szerephez. Így például a francia Veolia együtt dolgozik egy malajziai és egy franciaországi rovartenyésztő startuppal, melyek a szerveshulladékon nevelt légylárvákból készít haletetésre alkalmas tápszert. A rovartenyészeti eljárás fejlődése jelentősen csökkentheti az állattenyésztéshez és az állatok etetésére használt mezőgazdasági területeket.

Forrás: Veolia.com

Képek: Shutterstock