Szerkesztőségünk szeptember 7-én az International Day of Clean Air for Blue Skies, vagyis a nemzetközi tiszta levegő napja alkalmából energiatudatossági kutatást indított, hogy felmérje olvasóink energetikai szokásait és a klímaváltozásról alkotott véleményüket. A kitöltők 92,5% gondolja úgy, hogy ami most zajlik, az klímaváltozás, azonban mindössze 21,3% bizakodó abban a tekintetben, hogy a kezünkben tudjuk tartani az irányítást.
A három hétig elérhető anonim kérdőívet 239 ember töltötte ki, nekik ezúton is szeretnénk megköszönni együttműködésüket. A kitöltők 57,3%-a nő, 42,7% férfi volt, csaknem háromnegyedük, vagyis 72,3%-uk életkora esett a 46 és 75 év közötti sávba. A 18 és 45 év közötti kitöltők az összes mintaadó 19,2%-át tették ki. A kutatás két nagy blokkból állt. Az első felében a klímaváltozásról alkotott véleményükre voltunk kíváncsiak, míg a második részben energetikai, energiatudatossági szokásaikra kérdeztünk rá.
Klímaszorongás
A válaszadók 92,5%-a szerint klímaváltozás az, ami jelenleg körülöttünk zajlik, és 88,7%-uk szerint emberi tevékenység okozta. Azonban az emberek többsége, a kitöltők 78,7% úgy véli, nem tudjuk a kezünkben tartani az irányítást, nincs számottevő ráhatásunk az eseményekre. Ennek ellenére a kitöltők túlnyomó többsége, 89,1%-uk hajlandó lenne elfogadni gazdasági, kulturális és társadalmi változásokat, melyeket az ökológiai átalakulás von szükségszerűen maga után.
Otthonunk melege
Az otthonuk fűtési megoldására vonatkozó kérdés esetén a válaszadók 69%-a csupán egyetlen módszert jelölt meg, míg a többiek legalább két- vagy többféle módszert használnak lakásuk melegen tartására. A 239 főből összesen 165 fő melegíti otthonát egyetlen módszerrel. Közülük a legtöbben (37,6%) gázkazánnal, távfűtéssel (26%), gázkonvektorral (18,8%) és kandallóval vagy valamilyen szilárd tüzelésű kazánnal (10,3 %) fűtenek. A maradék 7,3%, tehát mindössze 12 fő pedig a kevésbé elterjedt megoldásokat, elektromos panelt vagy radiátort, helyi központi fűtést, hűtő-fűtő klímaberendezést, hőszivattyút vagy hőtárolós kályhát használ erre a célra.
A megkérdezett 239 fő közül 113 otthonában található gázkazán. 61 fő rendelkezik kandallóval vagy valamilyen szilárd tüzelésű kazánnal. 46 fő vesz igénybe távfűtést, 42 fő fűt gázkonvektorral, és 34 fő rendelkezik hűtő-fűtő klímaberendezéssel. 10 főnek található elektromos panel az otthonában, 9 főnek elektromos radiátor, 5 fő rendelkezik hőszivattyúval, 2-2 fő lakásában található elektromos kazán vagy helyi központi fűtés, egyetlen fő használ hőtárolós kályhát és a megkérdezettek közül senki nem rendelkezik geotermikus fűtési rendszerrel.
A tavalyi fűtési szezont alapvetően meghatározta az energiaválság. A kérdőív kitöltőinek 63,6%-a ennek hatására módosított korábbi szokásain. A kitöltők 2,5%-a több mint öt Celsius-fokkal, 6,3%-a 3-5 fokkal, 23,4%-a 0,5-1 fokkal állította lejjebb otthona hőmérsékletét. A legtöbben, az adatközlők 31,4%-a pedig 1-3 fok közötti mértékben csökkentette lakása melegét.
Távfűtés
A fenti adatokból kiderül, hogy azokban a háztartásokban, ahol mindössze egyféle módszerrel fűtik otthonukat, a gázkazán után a második legnépszerűbb módszer a távfűtés igénybevétele. De vajon mit gondolnak a kényelmes fűtési módról olvasóink?
Megkérdeztük tőlük, hogy melyik állításokkal értenek egyet. Azzal, hogy a többi fűtési móddal összehasonlítva
- a távfűtést olcsóbbnak vagy drágábbnak tartják-e,
- környezetkímélőbbnek vagy környezetszennyezőbbnek találják-e,
- illetve kevesebb vagy nagyobb biztonságot kínál-e véleményük szerint.
Összesen 144-en nyilatkoztak a távfűtés árával kapcsolatban. Közülük 61,8% gondolja úgy, hogy a távfűtés olcsóbb a többi fűtési módhoz hasonlítva, míg 38,2%-uk szerint drágább módszerről beszélhetünk.
A fűtési megoldás fenntarthatóságát illető kérdéskörben 134 fő adott választ. Közülük 85,8% véli úgy, hogy a távfűtés környezetkímélőbb, mint a többi fűtési mód, és mindössze az emberek 14,2% szerint környezetszennyezőbb. Az utolsó kérdésre 125 válasz érkezett. A kitöltők 67,2%-a vélte úgy, hogy a távfűtés nagyobb biztonságot kínál a felhasználóinak a többi fűtési móddal összehasonlítva. A válaszadók 32,8%-a kevesebb biztonsággal társítja a vizsgált fűtési módot. A válaszokból leszűrhető, hogy a kitöltők többsége inkább pozitív véleménnyel van erről a fűtési módról.
Azon válaszadók közül, akik nem vesznek igénybe távfűtési szolgáltatást, 34% szeretné, ha lenne rá lehetősége.
Energiatudatosság
A megkérdezettek 39,7%-a egyáltalán nem használ elektronikai eszközt otthona hűtésére a nyári hónapokban. 35,1% klímaberendezést használ, 19,2% ventilátort, míg a válaszadók 5,4%-a klímát és ventilátort is igénybe vesz a túlzott hőség esetén, 0,4% pedig hőszivattyúval hűti otthonát.
A kérdőív kitöltőinek többsége (91,2%) energiatakarékos izzókat, 66,9%-uk A−A+++ energiaosztályú eszközöket használ, és 67,4%-uk áramtalanítja használaton kívüli eszközeit. Ezen felül a válaszadók 60,3%-a megfelelő szigeteléssel tesz háztartása energiatakarékosságáért. A kitöltők 15,5%-a napelemes rendszert használ, és 10,9% mozgásérzékelős/időzítős lámpákat használ, hogy ezzel is csökkentse a lakás energiahasználatát.
Hazánk energiaellátása
Arra a kérdésre, hogy milyen energiaforrásokra kellene támaszkodnia hazánknak, a legtöbb szavazatot a napenergia kapta (204 fő). A dobogóra a szélenergia (160 fő) és a geotermia (146) fért még fel, azonban utánuk a vízenergia (93 fő) és biomassza (94 fő) fej-fej mellett teljesítettek. Az atomenergiát 87 fő jelölte meg, míg 42 fő szerint továbbra is a földgázra kellene támaszkodnia Magyarországnak.
Összegzés
Habár a kutatásban részt vevők többsége attól tart, hogy nem tudjuk a kezükben tartani az irányítást a klímaváltozás megfékezéséhez, mégis tesznek mindennapjaik során az energiatakarékosságért és fenntarthatóságért. Ráadásul a válaszadók túlnyomó többsége hajlandó lenne elfogadni további gazdasági, kulturális és társadalmi változásokat, melyeket az ökológiai átalakulás von szükségszerűen maga után. Mindez bizakodásra ad okot. Hiszen mi a Körkörös Gazdaságnál hiszünk benne, hogy igenis tudunk tenni a változásért, és egészen nagy dolgokra is befolyással lehetünk, még ha kicsiből is indulunk.
