Written by

Dán szigetek az élmezőnyben

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 153

A (nem is oly) messzi északon, a Balti-tenger hűs vizein helyezkedik el Bornholm szigete, mely sziklás tájairól és hosszú, napsütéses óráiról híres. A dán terület élete nemrég zöld mérföldkőhöz érkezett, ugyanis az Európai Unió a RESponsible Island díjjal ismerte el a fenntartható fejlődés irányába tett lépéseit.

A kitüntetés a lokális, megújuló forrásból történő áramtermelés, hűtés, fűtés és szállítás terén elért eredményeket díjazza. A szigetek helyi energiaköltségei gyakran nagyon magasak, de a megújuló energiaforrásokra való áttérésből sokat profitálhatnak, például a munkahelyteremtésen és a fenntartható turizmuson keresztül. Az Unió területén található több mint 2000 lakott sziget ideális környezet az innovatív technológiák kifejlesztésére, ráadásul ezek általában véve is modellként szolgálhatnak az elszigetelt közösségek számára a környezetbarát energiatermelésre való átállásban.

Bornholm a világon elsőként nyerte el a díjat, mellyel az Európai Unió a sziget előremutató megoldásait, valamint a fenntartható Európához való hozzájárulását ismerte el. Egyébként a presztízs mellé a kitüntetéshez az EU kutatói és innovációs programjának, a Horizon 2020-nak a jóvoltából 500 000 euró is jár.

Ezen a ponton említsük meg a második helyezettet is, ugyanis szintén egy dán szigetről, Samsø-ről van szó – a két győztes már évtizedekkel ezelőtt megalkotta személyre szabott zöld agendáját.

A bornholmi út

Bornholm víziója a Bright Green Island nevet kapta. Az energiatermelésen kívül a fenntarthatóbb fogyasztásra és a friss, organikus termékek előállítására is törekednek (ez utóbbiban a helyi gazdálkodók nagy arányban vesznek részt). A sziget önkormányzatának a vezetésével mára 100%-ban megújuló energiarendszert építettek ki, melyben fotovoltaikus elemeket, szélenergiát, hulladékkezelési megoldásokat, valamint helyi biomasszából előállított hő- és energiatermelést kombinálnak. A tervek szerint a sziget 2025-re teljesen szén-dioxid semleges lesz, 2035-re pedig zéró-kibocsátású és klímabarát közösségként szeretnék magukat nevezni.

Samsø megoldása

Az egykori viking találkozóhely 11 szélturbinájával mára teljesen önellátóvá vált. Az erőművek 90%-a a helyi lakosság tulajdonában van, és 2030-ra szeretnének teljesen megszabadulni a fosszilis energiahordozóktól.

Ha a régi mód már nem működik, kalandozzunk új utakra!

A szigetek közös jellemzője, hogy mindketten válságidőszakokat követően hozták meg az első jelentős, a fenntarthatóság irányába tett lépéseiket. A kilencvenes években összeomlott a bornholmi halállomány, ami rákényszerítette őket arra, hogy önellátóak legyenek és új munkalehetőségeket teremtsenek. Számukra a megoldást a fenntarthatóság jelentette: hamarosan 35 hatalmas szélerőművel és számos biomassza ültetvénnyel büszkélkedhettek.

Samsø-t is a kilencvenes években érte a válság, ami innovatív utak felfedezésére ösztönözte az itt lakókat. Az évtized közepére egyre nagyobb probléma lett a munkanélküliség és a fiatalok elvándorlása, ezért a sziget úgy döntött, ideje új időszámítást kezdeni és mind gazdaságilag, mind társadalmilag fenntarthatóvá válni. Élő laboratóriumként a környezetbarát gondolkodás nemzeti és globális hálózatát teremtették meg, mely napjainkra a fenntartható fejlődés megkerülhetetlen csomópontjává vált – évente 5000 tudós, politikus, újságíró és diák látogat el ide azért, hogy a helyi tapasztalatokból ihletet merítve új tudással gazdagodjanak.

Forrás: ec.europa.eu, cpmr-islands.org, visitdenmark.com, copcap.com, stateofgreen.com