Bevett módszerré vált Ázsiában, hogy kacsaállományt telepítenek a rizsföldekre azzal a céllal, hogy fenntartható módon növeljék a gazdaságok teljesítményét, valamint visszaszorítsák a térségben az alultápláltságot.
Ha kacsákat engedünk a rizsföldekre, nagyon gyorsan szimbiózis alakul ki a növények és madarak között, amely mindkét fél számára rendkívül hasznos, hiszen a kacsák megtisztítják a területet a kártevő rovaroktól és gyomoktól. A 10-20 napig tartó rizsátültetés kivételével a kacsák szabadon bóklászhatnak rizsföldeken egészen a virágzásig. A technológiát sikerrel alkalmazzák többek között Japánban, Bangladesben, a Fülöp-szigeteken, Kínában, Thaiföldön, és Vietnámban is.
Ezt a gazdálkodási eljárást használva nincs szükség se drága vegyszerekre, se kézi gyomlálásra. A rizsföldeken a kacsák folyamatosan mozognak, úszkálnak, ezáltal természetes úton stimulálják és levegőztetik a termőföldet, nem beszélve arról, hogy trágyázzák is azt. Szemben a hagyományos rizstermesztési módszerekkel, ahol különféle – gyakran emberi egészségre ártalmas – vegyszereket használnak, hogy a termés minél szebbre és nagyobbra nőjön. Az egyetlen lehetséges probléma, hogy amikor a szárnyasok túlságosan meghíznak, hajlamosak eltaposni a rizst, ezért ajánlott a kacsaállományt évente cserélni kell.
A „rizs-kacsa gazdálkodási technológia” 20 százalékkal növelheti a rizs termelékenységét, ami a gazdálkodók nyereségét nettó 50 százalékkal növeli. A kacsahús kimagasló tápanyagtartalommal bír – különösen gazdag minőségi fehérjékben – így jelentősen hozzájárul az Ázsiában nem is oly ritka élelmiszer-bizonytalanság és alultápláltság problémájának kezeléséhez.
Az alábbi rövid videó segít vizualizálni, hogy is kell elképzelni a módszert gyakorlatban.
Forrás: practicalaction.org
