A mesterséges intelligencia (AI) forradalma új magasságokba emelte a nagy techcégek részvényárfolyamait, ám mindezt a szektor klímavédelmi törekvéseinek rovására. A technológia fejlődése és kiszolgálásának energiaigénye komoly kihívások elé állítja a piacot, miközben a klímaváltozás elleni küzdelem is egyre sürgetőbbé válik.
Energiaigény és klímavédelmi célok
Az AI-rendszerek hatalmas energiamennyiséget igényelnek működésükhöz. A gigantikus adatmennyiségek feldolgozása, a komplex számítási feladatok elvégzése, a növekvő modellméretek és az egyes programok hosszú tanítási ideje mind hozzájárulnak ahhoz, hogy kiemelkedő legyen a technológia energiaigénye. Nem elhanyagolhatóak a rendszerek fenntartásához szükséges speciális hardverek és adatközpontok hűtési igényei sem, amelyek szintén hozzájárulnak a magas energiafogyasztáshoz.
Nemrég még a Google is beismerte, hogy az AI-technológia veszélyezteti környezetvédelmi célkitűzéseit, miután kiderült, hogy a mesterséges intelligencia működtetéséhez nélkülözhetetlen adatközpontjai 2019 óta 48%-kal növelték a cég üvegházhatásúgáz-kibocsátását. A vállalat szerint jelentős bizonytalanság övezi a 2030-ra kitűzött nettó zéró kibocsátási cél elérését, különösen az AI jövőbeli környezeti hatásainak előrejelzésében.
Hasonló problémákkal küzd a Microsoft is, amely a ChatGPT fejlesztőjének, az OpenAI-nak a legnagyobb pénzügyi támogatója. A cég szintén elismerte, hogy AI-stratégiájuk miatt a 2030-ra kitűzött nettó zéró kibocsátási céljuk elérése kétségessé vált.
A Google Gemini-hez vagy az OpenAI GPT-4-hoz hasonló AI-modellek működtetéséhez szükséges adatközpontok nagy mennyiségű elektromos áramot fogyasztanak. Mindez magas CO2-kibocsátással jár, különösen akkor, ha az energiaforrások fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodnak. Az International Energy Agency szerint az adatközpontok összesített villamosenergia-fogyasztása 2022 és 2026 között megduplázódhat, elérve az 1.000 TWh-át, ami Japán teljes energiaigényének felel meg. A SemiAnalysis kutatócég szerint az AI miatt az adatközpontok 2030-ra a globális energiatermelés 4,5%-át fogják felhasználni.
Mit gondolnak a szakértők?
Egy a brit kormány által támogatott jelentés szerint a technológiai cégek által felhasznált energiaforrások szén-dioxid-intenzitása kulcsfontosságú az AI környezeti költségeinek meghatározásában. A jelentés hozzáteszi, hogy az AI-modellek tanítása még mindig nagymértékben függ a gyakran fosszilis alapú energiától. A techcégek próbálnak megújulóenergia-szerződéseket kötni, hogy teljesítsék környezetvédelmi céljaikat, például az Amazon a világ legnagyobb vállalati megújulóenergia-vásárlója, de egyes szakértők szerint ez más energiafelhasználókat kényszeríthet a fosszilis tüzelőanyagok felhasználására, mivel nincs mindenki számára elegendő tiszta energia.
Tényleg nincs elég megújuló energia?
A világ kormányai azt tervezik, hogy az évtized végéig megháromszorozzák a megújulóenergia-források globális felhasználását, hogy csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagok szerepét a klímacélok elérése érdekében. Az International Energy Agency szerint azonban a jelenlegi kormányzati tervek alapján ez nem fog sikerülni, és a világ vélhetően csak megduplázni tudja majd megújuló alapú energiaforrásait 2030-ra. Az AI energiaéhségére adott válasz az lehet, hogy a technológiai cégek nagyobb mértékben fektetnek be új megújulóenergia-projektekbe.
A szárazföldi megújulóenergia-projektek, mint például a szélerőművek és a napelemparkok viszonylag gyorsan kiépíthetők – mérettől függően akár kevesebb mint hat hónap alatt. Azonban a fejlett országokban érvényes lassú tervezési szabályok és az új projektek elektromos hálózathoz való csatlakoztatásának globális akadályai évekig tartó késéseket okozhatnak. Az offshore szélerőművek és vízierőmű projektek hasonló kihívásokkal szembesülnek, emellett az építési idejük kettő-öt évig is eltarthat.
Az AI energiaigényének jövője
A hagyományos kereslet-kínálat szabályai alapján, az AI megnövekedett áramhasználatával, az energia ára is emelkedik, ezért az iparágnak takarékoskodnia kell. Azonban az iparág egyedülálló jellege miatt a világ legnagyobb vállalatai inkább átvészelik az energiaár emelkedését és milliárdokat költenek, de folytatják tevékenységüket.
A legnagyobb és legdrágább adatközpontok az AI szektorban azok, amelyeket az úgynevezett „frontier” AI képzésére használnak mint a GPT-4 vagy Claude 3.5. Az AI-ok fejlesztési versenye „mindent visz” jellegű, és ha egy vállalat 100 millió dollárt költ egy új AI-rendszer tanítására, versenytársainak még többet kell költeniük, vagy teljesen kimaradnak a versenyből.
Az AI-technológia folyamatos fejlődése lehetővé teszi a cégek számára, hogy kevesebb erőforrással többet érjenek el. Például a DeepMind Chinchilla projektje megmutatta, hogyan lehet az AI-modelleket sokkal kevesebb számítási kapacitással tanítani azáltal, hogy megváltoztatják a képzési adatok mennyisége és a modell mérete közötti arányt. Azonban a hatékonyságnövelés nem az AI-rendszerek kisebb energiafelhasználását eredményezte, hanem azt, hogy ugyanakkora felhasználás mellett még jobb AI-rendszereket hoztak létre.
Az AI fejlesztési verseny és a vele járó növekvő energiaigény komoly kihívást jelent a techcégek számára, akiknek meg kell találniuk az egyensúlyt a technológiai fejlődés és a klímavédelmi célok között.
Forrás: The Guardian
