A klímaváltozás következtében emelkedő átlaghőmérséklet azzal is jár, hogy egyes növénykultúrák termesztése ellehetetlenül vagy teljesen visszaszorul. Ebbe a kategóriába sorolható a szőlő is, így fennáll a veszélye annak, hogy 2100-ra teljes mértékben elköszönhetünk a magyar boroktól.
A borszőlők a világ egyik legérzékenyebb növényei, a termés minőségét oly sok tényező befolyásolhatja, hogy a borászokat méltán nevezhetnénk a mezőgazdászok, művészek és a szerencsejátékosok kompetenciáit és attitűdjeit nem mindennapi módon ötvöző hivatást gyakorlóknak. A leghíresebb szőlőfajták sokszor azért különlegesek, mert a legmostohább körülmények között képesek a legjobb minőségű gyümölcsöt teremni, a cukor, savak és a tanninok ideális kombinációját rejtve a szőlőben. Ellenben a túlságosan gazdag talaj, és meleg klíma rossz minőségű, karakterét vesztett bort eredményezhet.
Egyre romló klímahelyzet, gyorsuló tendenciák
Már a 2006-os Magyarországi Klímapolitika Összefoglalásában is említésre került, hogy a szőlőtermelés és borászat esetében a zónahatár északabbra tolódhat. Azt is jelezték már a szakértők, hogy a negatív klímahatások – fagyás, száradás, rothadás – miatt a szőlőtőkék élettartamának csökkenése, valamint a termés és a bor mennyiségi és minőségi romlása is nagyobb eséllyel bekövetkezhetnek. A fajtaszerkezet átalakulásából kifolyólag pedig egyre nagyobb szerephez juthatnak a csemegeszőlő és a késői mellett a vörösbort adó fajták is.
| Zónahatár: A Föld éghajlati övezeteinek többé-kevésbé pontosan megállapított határa, érintkezési vonala. Kialakulása természeti törvényeken alapszik, mint a Nap sugárzási teljesítménye, a Föld keringése, a légkör kémiai összetétele, a nagy bioszféra állapota vagy az óceáni áramlatok határozza meg. |
Az azóta eltelt 15 évben a klímakutatók szerint azonban olyan változások történtek, amelyhez hasonlókat csak 2050-re vártak, eszerint a vészjósló forgatókönyvek bekövetkeztének egyértelmű felgyorsulásával kell szembe néznünk. A Magyarországot érintő egyik legnagyobb probléma az aszályossá váló területek jelentik: a szőlő hamarabb zsendül és hamarabb is virágzik, mint ahogy megszoktuk. Az eddigiektől eltérően a június eleji virágzás május végére már le is zajlik, a korábbi virágzás miatt a gyümölcs is hamarabb érik be. A főbb szőlőfajták esetében pedig megfigyelhető, hogy túl sok cukrot halmoznak föl, és aromái kevésbé jók, mint évtizedekkel ezelőtt.
| A szőlő klímaigényei: A növény egészséges érését leginkább a napfény, a víz, a meleg és a megfelelő mennyiségű tápanyag biztosítja. Mindez az éghajlattól függ, a napütéses órák száma és az eső időszakok hossza befolyásolja. Alapvetően 9-21 Celsius fok évi középhőmérsékletű területen termeszthető biztonságosan. Ez azt jelenti, hogy az északi féltekén a 30-50, a déli féltekén pedig a 20-40 földrajzi szélességi fok között lehetséges. |
Mit hozhat a jövő?
Magyarországon összesen 22 borvidék van, körülölelve az ország területét Soprontól egészen Tokajig, a legnagyobb Kunságitól a legkisebb Nagy-Somlói-ig. Egy 2012-es, Gaál Márta vezetésével készült kutatás a regionális klímamodell alapján próbálta meghatározni, hogy a 2010-es években érvényes éghajlati viszonyok között hogyan fognak változni a hazai borvidékek területei, egészen 2100-al bezárólag.
Az ábra alapján úgy tűnik, az évszázad végére már csak a Bükki, Egri, Mátrai és Tokaji borvidékből marad egy csekély mennyiségű, borkészítésre alkalmas terület, minden más borvidék megszűnik létezni.
A mediterrán körülmények igazán nehéz választás elé állítják majd e hivatás képviselőit is. A következő években a szőlőtermesztésen túl a gazdaság megannyi területén meghatározó szerepe lesz a klímavédelmi törekvéseket is integráló tervezésnek és fenntartható megoldásoknak. A jelenlegi vállalások mellett ugyanis a világ országai nem tudják tartani a 2015-ben az ENSZ konferenciáján elfogadott, párizsi egyezményként elhíresült klímaegyezményt, amely 1,5 – 2 Celsius fokos klímacélt jelöl ki a világ nemzetei számára.
A legutóbbi, azaz a 2021-ben, Glasgow-ban tartott ENSZ éghajlatváltozási konferenciája (COP26) után bár egyes vélemények pozitívan méltatták a nemzetek kötelezettségvállalásait a 1,8 Celsius fokos átlaghőmérséklet növekedést vizionálva, amely a klímacélhoz viszonylag közel helyezkedik el. A túlzó optimizmus ellenére azonban a mai konszenzus alapján az előrejelzés már 2,4 fokos emelkedésre tehető, ami továbbra is igen aggasztónak bizonyul.
A cikksorozat következő részében megnézzük, hogy miért fontos a Huglin-index, hogy miképpen védhetjük meg a magyar borászatokat és borokat, milyen új módszerek, fajták jelenthetik a kiutat a borászok számára, illetve kik kapnak ezzel lehetőséget, hogy felzárkózzanak a legjobb pincészetek mellé.
Forrás: real.mtak.hu; magyarmezogazdasag.hu; borneked.hu; aloki.hu; iea.org; theguardian.com
