Nem túlzás azt állítani, hogy a Z-generáció tagjai a nap szinte minden órájában ki vannak téve egy olyan információáradatnak, amit nehéz feldolgozni, nem hogy még szelektálni is a számukra fontos és értékes híreket, tartalmakat. Bár nehéz bevallani, de emiatt akaratlanul is, szinte hozzászoktunk, sőt, deszenzibilizálódtunk a klímaváltozással kapcsolatban.
A folyamatos információáradat és stimuláció miatt a fiatalság úgymond immunis lett egyszerű tényekre vagy adatokra hiszen egy-egy social medián eltöltött óra alatt találkozunk legalább öt hasonló kontenttel, ugyanakkor fennáll az az érdekes ellentmondás, hogy nem tapasztaljuk meg az elhangoztatott negatív hatásokat a saját életükben. A klímaváltozás ténye nincs megerősítve egy személyes élménnyel vagy tapasztalással, így nem tudjuk az új információt igazán komolyan venni. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy nem érdekel minket a klímaváltozás, egyszerűen csak a látószögünkön és a prioritásunkon kívül esik.
A Z-generációra kétféleképpen lehet igazán hatni abban az esetben, ha fel akarják hívni a figyelmet környezetvédelmi kérdésekre: az érzelmekkel tudnak hatást gyakorolni ránk vagy „fenyegetésként” éljük meg a nem feltétlenül pozitív változásokat a saját életünkben.
Az érzelmiség egy fontos faktora a fiatalok gondolkodásának a klímaváltozással és a fenntarthatósággal kapcsolatban, hiszen egy szívbemarkoló vagy megrázó tartalom nem fog elveszni az információáradatban, ami a Z-generációt éri nap mint nap, hanem mélyreható reakciót vált ki. Például egy törékeny, szenvedő állat látványa, mindig megrázza azt a generációt, aki a cicás és pandás videók között nőtt fel. Továbbá érzelmekkel lehet a legkönnyebb hatni az alapvetően érzelmek által vezérelt emberi természetre, tehát ha cselekvést vagy legalábbis motivációt szeretnénk kiváltani, érdemes a témát az emocionális oldalról megközelíteni.
A „fenyegetést” pedig inkább úgy kell értelmezni, mint egyfajta figyelemfelhívást azokra a kérdésekre, amelyek a fiatalokat személyesen is érintik. Ha valami olyannal kapcsolják össze a klímaváltozást és a fenntarthatóságot, ami a Z-generáció mindennapi „luxusára” hatással van, akkor lehet igazán hatni a korosztályunkra. Például, ha azt olvassuk, hogy nagy az esély arra, hogy tíz év múlva már nem lehet válogatni a hatalmas ruhakínálatból, mert a Föld nyersanyagkészletei megcsappantak, nem megújuló energiát felhasználni csak bizonyos keretek között szabad (és így tovább…), kontextusba helyezzük és kézzelfoghatóvá válnak a veszélyek, amelyek a klímaváltozás miatt leselkednek a szokásainkra.
Sokszor halljuk azt a mondatot, hogy a fiatalokban van a jövő. Ezen semmi cáfolni való nincs, hiszen a fiatalabb generáció tagjai azok, akik az alapköveket jelentik a jövő társadalma számára. Ezért elengedhetetlen, hogy jelentős erőforrásokat invesztáljanak a Z-generáció érzékenyítésébe, edukálásába és támogatásába különféle globális és lokális környezeti kérdésekkel kapcsolatban. Ez a folyamat segít a klímaváltozást és fenntarthatóságot a látóterünkön belül helyezni és elindítani kezdeményezéseket azon fiatalok körében, akik tele vannak új ötletekkel és új perspektívákkal. A Z-generáció sokkal kreatívabban tekint a világra, mindenben egy új lehetőséget és gondolatot lát, amelyet nagyszerűen tud átalakítani egy kiforrott ötletté, majd később akár kezdeményezéssé. A fiatalok hatalmas szerepet játszanak a klímaváltozás elleni harcban, hiszen az elhivatottságuk, újkeletű gondolkodásmódjuk és nyers erejük segítségével érhetnek el radikális változást a jelenben és a jövőben is egyaránt.
