A körforgásos gazdaság terjedő népszerűségének köszönhetően a városokban gomba módjára szaporodnak a hulladékmennyiség csökkentését célzó kezdeményezések az egész világon. Íme öt olyan városi kezdeményezés, amelyeket érdemes szemmel tartani – és lemásolni!
Legyen szó nem hivatalos hulladékgazdálkodás megszervezéséről, hulladék biogázzá való alakításáról, vagy a lakosság bevonásáról a műanyagszennyezés elleni küzdelembe, egyre több nagyszerű körkörös ötlet jelenik meg a városi hulladékmennyiség visszaszorítására.
Kabadiwalla Connect, az informális hulladékgazdálkodás megújítója
Az indiai Csennai egy 9 millió lakost számláló város, ahol naponta 5000 tonna hulladék keletkezik, melynek 90 százaléka nyílt hulladéklerakókba kerül. A hulladékot itt elégetik, növelve a légszennyezést, súlyos közegészségügyi és környezetvédelmi problémákat okozva. Mint Dél-Ázsia és Afrika legtöbb nagyvárosában, a szemétszállítás itt is az informális szektor egyik fő tevékenysége. Informális gazdaság alatt azokat a tevékenységeket értjük, amelyek a törvényesség határát súrolják, szabályozatlanok, nem vonatkozik rájuk adó és nem állnak kormányzati felügyelet és védelem alatt. A hulladékgazdálkodás így alulról szerveződő és központilag nem szabályozott.
Ezt a „láthatatlan” gazdaságot igyekezett megérteni két indiai kutató, Siddharth Hande és Sonaal Bangera. A két fiatal kutató által alapított start-up, a Kabadiwalla Connect az informális hulladékgazdálkodás korszerűsítését, valamint az utcai hulladékszedők életkörülményeinek és jövedelmének javítását tűzte ki célul. A Veolia támogatásával a vállalat olyan mobilalkalmazásokat fejlesztett ki, amelyek az szemétszedőknek minden szükséges információt megadnak a hulladék hatékonyabb összegyűjtéséhez és viszonteladásához, valós időben ellenőrzik az árakat, megtervezik napi munkájukat, és optimalizálják útvonalakat.
Egy angol város a kutyapiszkot alakítja biogázzá a közvilágításhoz
Az angliai Worcestershire megyei Malvern kisvárosban Brian Harper ötletes eljárásának köszönhetően a kutyaürülékből biogázt állítanak elő az utcai lámpák áramellátásához. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a lakosok a kutyapiszkot tartalmazó csomagokat az utcai lámpák aljában elhelyezett csapóajtón keresztül egy zárt tartályba juttatják. A tartály anaerob emésztéssel 60 százalékban metánból álló biogázt termel, amelyet aztán a közvilágításhoz szükséges áram termeléséhez használnak.
A kezdeményezés máris sikeres. Tíz kis zsák kutyapiszok az utcai lámpák napi kétórás világításhoz elegendő energiát biztosít, ami jelentősen csökkenti a város gázköltségeit. A város becslése szerint 2017-től 2018 végéig a kezdeményezéssel az utcai lámpák 70 százalékkal kevesebb gázt fogyasztottak.
Az AfricWaste optimalizálja a műanyag hulladék gyűjtését
Az elefántcsontparti Abidjanban naponta 288 tonna műanyag hulladék keletkezik, köztük nagy mennyiségű műanyag palack. Valódi hulladékgazdálkodási politika hiányában az újrahasznosítási arány mindössze 5 százalék. A többi nyílt hulladéklerakókba kerül, szennyezi a levegőt, a talajt, a patakokat és még a játszótereket is. A probléma megoldására a Veolia társalapításával létrehozott AfricanWaste projekt egy olyan strukturált műanyaghulladék-hasznosító rendszert hozott létre, amely az informális gyűjtőrendszerben gyökerezik.Első lépésként az Abidjan melletti Akouédo hulladéklerakó területén tárolót alakítottak ki, hogy a hulladékgyűjtők eladhassák az összegyűjtött PET-palackjaikat. Ezután az AfricWaste elindított egy mobilalkalmazást, hogy megkönnyítse munkájukat. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók megjelölhetik az eltávolítani kívánt hulladék mennyiségét és helyét. A hulladékot ezután a legközelebbi gyűjtő tudja hasznosítani, akinek aztán okostelefonon keresztül fizetnek. A projekt arra az alapvetésre épül, hogy a hulladék értékes – így az AfricWaste kapcsolatot teremt az előállítók, az gyűjtők és az újrahasznosító Veolia között.
Róma lakosai a műanyag palackokat metrójegyekre cserélik
Rómában a tömegközlekedés használói a műanyag palackokat metrójegyekre cserélhetik. Annyit kell tenniük, hogy elmennek az olasz főváros három résztvevő metróállomásának egyikéhez, és a használt műanyag palackjaikat a római tömegközlekedési vállalat, az ATAC erre kialakított automatáiban helyezik el. Minden palack 5 centet ér, amelyet egy mobil számlán írnak jóvá. Mivel a jegy 1,50 euróba kerül, 30 újrahasznosított palackra van szükség ahhoz, hogy ingyen használhassák a metrót.
Egy guatemalai falu műanyagmentes termékek felhasználásával lendíti fel a helyi gazdaságot
A guatemalai San Pedro La Laguna települése 2016-ban tiltotta be az egyszer használatos műanyagokat. A polgármester, Mauricio Méndez célja megtisztítani hulladéktól a helyi Atitlán-tavat és megőrizni annak biodiverzitását. Helyettesítésükre a falu lakói ősi hagyományaikhoz nyúltak vissza, és elkezdtek környezetbarát, biológiailag lebomló tárgyakat gyártani és használni: fonott kosarakat a piacról vásárolt áruk tárolására, szövött kendőket a kenyér frissen tartásához, és banánleveleket a hús, hal és sajt csomagolására. A váltás egyben a helyi kézművesség és a gazdaság fellendítését is segítette. Az Atitlán-tó megtisztítása és a biodiverzitás megőrzése érdekében a halászok is munkához fogtak: évente 600–700 zsák hulladékot gyűjtenek össze a tóból. Emellett a községben hulladékválogató és újrahasznosító rendszert is kiépítettek.
Forrás: livingcircular.veolia.com
