Written by

Új év, új (fenntartható) étrend

Egypercesek, home_slider| Views: 323

Az emberek világszerte hagyományosan arra használják az új évet, hogy életmódváltásba kezdjenek és sokan fogadalmat tesznek, annak érdekében, hogy tudatosabban étkezzenek. Nemcsak az egészségük megőrzése végett, hanem a fenntarthatóság érdekében is. Mivel vannak, akik nehezen változtatnak szokásaikon, nem feltétlenül tudják, hogyan is kezdjenek bele, cikkünkben bemutatunk 3 étrendet, mellyel nemcsak magunknak teszünk jót, hanem Földünknek is.

Étrendünk nagyban hozzájárul saját egészségünkhöz, sőt a bolygóéhoz is. De mit fogyasszunk, hogy mindenki jól járjon? Hogyan változtathatjuk meg étkezési szokásainkat a fenntarthatóság jegyében? Először is nézzük meg, mitől fenntartható egy étrend!

A fenntartható étrend olyan táplálkozási minták összessége, amelyek az egyén egészségének és jólétének minden dimenzióját elősegítik. Ugyanakkor alacsony környezeti terheléssel járnak, hozzáférhetőek, megfizethetőek, biztonságosak és kulturálisan elfogadhatóak.

Klímabarát étrend

A klímabarát étrend (angolul: climatarian diet) több szempontból is előnyös, nemcsak a fogyasztó számára, aki egészségesebb étrendet tud élvezni, hanem a bolygó egésze számára is, mivel csökkenti az élelmiszertermelés klímára gyakorolt hatását. Az étrend hívei azt állítják, hogy egyértelmű tudományos adatokon alapul, mivel azon élelmiszerek fogyasztásának csökkentésére törekszik, amelyeket az éghajlatváltozásért felelős üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátójaként azonosítottak.

A klímaközpontú étrend nem szigorú szabályokra épül, inkább az élelmiszertermeléssel kapcsolatos tudatosság jellemzi, például, hogy honnan származik az élelmiszer, és hová kerül. Az alapelvek közé tartozik a helyben fogyasztás, a húsfogyasztás csökkentése vagy a kevésbé környezetterhelő húsok választása, valamint az élelmiszerpazarlás lehetőség szerinti kiküszöbölése.

A klímabarát élelmiszerfogyasztók étrendjükkel főleg úgy csökkentik a környezetkárosítást, hogy kerülik a marha- és bárányhús fogyasztását. A vörös húsok előállítása jár a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátással. Egy 2014-es tanulmány szerint a szarvasmarhák 28-szor több földet, 11-szer több vizet használnak fel és ötször több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint a sertés vagy a baromfi. A tejtermékek és a cukor előállítása is erősen szennyező. Ráadásul az élelmiszerek gyárakban történő feldolgozása és csomagolása tovább növeli a szénlábnyomot.  A legalacsonyabb kibocsátás a gyümölcsökhöz és zöldségekhez, a hüvelyesekhez, a borsóhoz, a babhoz és a diófélékhez kapcsolódik. Ráadásul ezek mind egészséges élelmiszerek.

A fenntartható étrend további céljai közé tartozik a sok zöldség fogyasztása, a helyben termelt élelmiszerek választása és a húsfogyasztás során az állat minden részének felhasználása a hulladék csökkentése érdekében.

A mediterrán étrend

Szerencsés egybeesés, hogy az egészséges táplálkozás és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású étrend között sokszor szoros összefüggés áll fenn. A mediterrán étrend csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a depresszió kockázatát, és növeli a várható élettartamot. Ami talán még ennél is fontosabb, hogy az idősebb emberek produktívabb és aktívabb életet élhetnek, mivel általában nem elhízottak és mozgékonyabbak.

A mediterrán étrend különbözhet ugyan az etnikai, kulturális, gazdasági és vallási különbségek miatt, de a dietetikusok által meghatározott mediterrán étrend általában a következő összetevőket tartalmazza:

Nagy mennyiségben:

  • olívaolaj mint fő zsírforrás
  • zöldségek
  • friss gyümölcsök 
  • teljes kiőrlésű gabonafélék 
  • diófélék
  • hüvelyesek

Mérsékelt mennyiségben:

  • hal és más tengeri herkentyűk
  • baromfi
  • tojás, tejtermékek (elsősorban sajt és joghurt)
  • vörösbor

Kis mennyiségben:

  • vörös hús, feldolgozott hús
  • finomított szénhidrát
  • édességek

Növényi alapú étrend

A növényi alapú étrend nagyrészt vagy teljes egészében növényi eredetű élelmiszerekből áll. Olyan táplálkozási minták széles skáláját foglalja magában, amelyek alacsony mennyiségű állati terméket és nagy mennyiségű rostban gazdag növényi terméket tartalmaznak, mint például zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, diófélék és magvak. Nem szükséges, hogy vegán vagy vegetáriánus legyen, de az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának alacsony gyakorisága határozza meg.

A növényi alapú étrend követésének fő motivációi az egészségügyi törekvések, az állatjólét és a környezetvédelem lehetnek. Hasznos a krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében. A Brit Dietetikusok Szövetsége kijelentette, hogy a növényi alapú étrend minden életkorban és életszakaszban támogathatja az egészséges életmódot, azonban mint minden diétánál, tudatosságot igényel a követése. Tudományos konszenzus alapján a növényi alapú étrend alacsonyabb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, földhasználatot és a biodiverzitás veszteséget. Emellett a táplálkozással összefüggő halálozást csökkentő táplálkozási minták a környezeti fenntarthatóságot is elősegítik.

Konklúzió

Ahhoz, hogy bolygónk erőforrásait megőrizzük és megfelelő táplálkozási lehetőségeket biztosítsunk mindenki számára, szükség van a tudatosabb és felelősségteljesebb étkezési szokások kialakítására. Ez nem csupán egy cél, hanem egy hosszú távú elköteleződés, amelynek eredményeképpen létrehozhatunk egy olyan élelmiszerrendszert, amely támogatja mind a bolygót, mind az emberek egészségét.

Források: HappyEcoNews, Wikipedia1, Wikipedia2, Wikipedia3