A Föld forgása elengedhetetlen a bolygón kialakult élet fenntartásához. Azonban nemcsak maga a rotáció, de a láthatatlan tengely, amely körül a mozgás történik is fontos számunkra. A Föld forgástengelye és annak dőlésszöge meghatározzák az évszakok alakulását, valamint azt is, hogy történeti távlatban mely csillagot tekintjük a Sarkcsillagnak. A forgástengely folyamatos mozgásban van és dőlésszöge is módosul idővel, azonban egy nemrég megjelent tanulmány szerint az emberiség is tett azért, hogy utóbbi mintegy 80 centiméterrel megváltozzon. Mindehhez pedig a talajvíz kiaknázása is nagyban hozzájárult.
Az emberiségnek nagy szüksége van a vízre, nemcsak biológiai okokból, de mindennapi tevékenységei nagy részéhez is. A nagy mennyiségben szükséges vizet a legtöbb esetben a talajból nyerik ki, majd hasznosítják a mezőgazdaságban, iparban és akár otthoni vízellátásra is. A talajvíz kinyerése azonban nem várt hatásokat okozott és okozhat is a jövőben egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint.
A Geophysical Research Letters című szaklapban megjelent anyag szerint – melynek egyik társszerzője Ki-Weon Seo, a Szöuli Nemzeti Egyetem geofizikusa volt – a nagymértékű vízfelhasználás és talajvíz kinyerése miatt a Föld tengelyének dőlésszöge közel 80 centiméterrel változott meg 1993 és 2010 között, keleti irányba.
A víz szerepét 2016 óta vizsgálják a Föld mozgásának változásait érintően. Bele sem gondolnánk, de az, hogy a Földön hol és mennyi víz kap helyet, nagy jelentőséggel bír. Nagyon leegyszerűsítve, ha például az egyik helyről kinyerünk több tonna talajvizet, amit aztán átszállítunk a Föld egy másik pontjára, akár a bolygó dőlésszögét is befolyásolhatjuk a jelentős súlyáthelyezéssel.
A Föld mozgása valójában folyamatosan változik, a természetes folyamat során métereket is dőlhet a forgástengely, ám a tanulmány szerzői azt szerették volna megvizsgálni, hogy a víz áramlásának, valamint mesterséges mozgatásának milyen hatása van erre a folyamatra. A kutatók által vizsgált 1993−2010-es időszakban elsősorban a gleccserek és jégtáblák mozgását figyelték meg, azonban a számításaik és a valós dőlési adatok ily módon közel 80 centiméterrel eltértek egymástól. Ekkor hozták be számításaikba a 2150 gigatonnányi áthelyezett talajvíz komponensét. Az így kapott érték már megegyezett az eredetileg mért dőlési adatokkal. Ezzel fény derült arra, hogy a talajvízkinyerés mekkora hatással lehet a Föld forgástengelyének mozgásaira.
Azonban nem kell megijednünk, az ilyen mértékű plusz mozgás nem lehet nagy méretű hatással életünkre. Mivel a forgástengely alapvetően változtatja helyzetét, a talajvízkinyerésből következő körülbelül egy méteres többletmozgás nem változtathatja meg az évszakok változását, azonban a mozgás folyamatának vizsgálata érdekes lehet a kutatók számára. Megfigyelésével és a korábbi helyzetek vizsgálatával fény derülhet például arra, hogy az elmúlt évszázad során hogyan változtak a Föld vízraktározó helyei és milyen viszonyban voltak ezek a dőlésszögváltozásokkal.
Források: Greendex, science.org, independent.co.uk
