Written by

Klímavédelem és fiatalok: marketing vagy valódi párbeszéd? Mi az a Youthwashing?

Egyéb, Egypercesek, home_slider| Views: 800

A fiatal generáció tagjai azok, akik a leghangosabban állnak ki a környezetvédelemért, a politikai és gazdasági színtérre minden eddiginél nagyobb nyomást gyakorolva. Úgy tűnik, sikerült áttörniük a tétlenség küszöbét, de vajon ez csak a látszat? Tényleg révbe érhetnek követeléseik, vagy csak felhasználják őket saját céljaik érdekében a nagyvállalatok és politikai aktorok?  

A tiltakozásoktól a politikai fórumokon történő felszólalásokig, úgy tűnik, a fiatalok hangja minden eddiginél hangsúlyosabb a környezeti kérdések terén. Nézőpontjuk szerint a Z generáció sínyli meg leginkább az éghajlati válságot, így az ő szavaikat sokkal inkább figyelembe kell venni, kéréseik pedig egyre sürgetőbbé válnak. A „greenwashing”, azaz a környezetvédelem jegyében tett látszatintézkedések, a nagypolitika és nagyvállalatok részéről tett ígéretek hatása alig mutatkozik meg.

Bár egyre több fiatal aktivista mozgalomról hallunk és az elmúlt néhány évben, nemzetközi viszonylatban a Z generációt azonosítják a klímavédelméért harcoló legnagyobb erőként, jelenlétüknek kettős szerepe lehet az éghajlati válság porondján és nem minden szerep előre mutató. Fiatalok sora nyilatkozik arról ugyanis, hogy ahelyett, hogy valódi befolyást gyakorolnának a döntéshozókra a hivatalos találkozókon, leginkább csak PR eszközként használják őket. Egyes nagyvállalatok büszkén hirdetik, hogy fiatalok csoportja mellett kardoskodnak, és ha hoznak is intézkedéseket a fenntarthatóbb jövőért, azok valójában alig számottevőek, valódi eszközeikhez mérten szinte semmit sem érnek. Ezt a jelenséget nevezik youthwashingnak.

A taps mit sem ér, ha nincs mögötte valódi cselekvés

A probléma legszembetűnőbben a COP26-on, azaz az ENSZ éghajlatvédelmi konferenciáján mutatkozott meg, amelyet 2021 őszén rendeztek Glasgowban. Dominika Lasota, a lengyel éghajlat-igazságügyi aktivista nyilatkozata szerint, szinte kézzelfogható volt számára a „fiatalmosás”.

„A fiatalokat meghívják a kerekasztal-beszélgetésekre, egymást érik a hangzatosabbnál hangzatosabb beszédek, amelyeket hangos taps és elismerés fogad, szinte a reflektorfénybe állítják őket. De az a taps, amit kapunk, semmit sem jelent, ha nincs mögötte semmilyen valós szándék”

Annak ellenére, hogy a döntéshozók kifejezik támogatásukat, úgy tűnik, hogy azok, akiknek hatalma van változáshoz és a szükséges intézkedések meghozatalához, vagy nem igazán értik a helyzet valódi súlyosságát, vagy a cselekvés lépéseinek hamis látszatát keltik.

A Fridays for Future aktivistája szerint ez egy olyan jelenség, amely a fiatal generáció klímamozgalmainak kezdete óta létezik. A fiatalokat a legbefolyásosabb körökbe engedik és a nagypolitikai színtéren legnagyobb súllyal illetett klímavédelmi eseményeken kapnak helyet, de ha megoldást követelnek, az ajtó bezárul előttük.

A Youthwashing arról szól, hogy a generáció szerepét kvázi a marketingérték miatt illetik súllyal, de ez a tárgyalóasztalnál ülők érdekeit szolgálja, nem a társadalomét.

Nyilvánosság ereje a fiatalok számára nagyobb fegyver

Az elképzelhető legfontosabb lépésnek tűnt, hogy a legnagyobb klímavédelmi találkozókon jelentek meg a fiatalok, azonban a youthwashing jelenségével sajnos nemcsak ezen eseményeken elhangzott ígéretek súlya csökkent, hanem az abba vetett hit is, hogy az aktivisták közvetlen nyomást tudnak gyakorolni a döntéshozókra.

Ezzel szemben inkább felértékelődik a nyilvánosság szerepe, a közösségi oldalak olyan eszközt kínálnak a generáció tagjainak, amelyen keresztül könnyen el tudnak jutni üzeneteikkel felhasználók ezreihez, tízezreihez. Ezzel a lakosság nagyobb tömegeinek mozgósítása lehet az a hatás a nagyvállalatok és a politikai szereplők irányába, amely tükrében az érdektelenségük a legrosszabb marketing.