Megdöbbentő szembesülni azzal, hogy az emberiség természeti erőforrások iránti kereslete messze meghaladja azt, amit a bolygó még képes megújítani. Jelenleg évente körülbelül 1,7 Földnyi erőforrást fogyasztunk. A globális kereslet növekedésével 2050-re várhatóan 3 Földre lenne szükségünk az igények kielégítéséhez. Jelenlegi erőforrás-fogyasztási rátánk nem fenntartható, és ha nem változtatunk a folyamatokon, elkerülhetetlenül kimerítjük a bolygó erőforrásait.
A bolygó népessége folyamatosan növekszik, ezért a kereslet és a fogyasztás is nő. Emiatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a vállalatokra, hiszen többet és gyorsabban kell termelniük, hogy versenyben maradjanak. A szüntelen kereslet kielégítésére az emberiség leginkább a lineáris „elvesz-kitermel-eldob” ellátási láncra és eldobható gazdasági modellekre támaszkodik. A termékeket hamar eldobjuk, ezek hulladéklerakókban végzik, azonban a növekvő igény ellenére egyre többet gyártunk.
Az elektronikai eszközökből származó hulladék jelenti az egyik legnagyobb veszélyt bolygónkra. Az ENSZ becslései szerint a jelenlegi éves 53 millió tonna e-hulladék 2050-re megkétszereződhet, amivel a világ leggyorsabban növekvő hulladékáramává válik. Emellett a globális éves műanyagtermelés jelenleg több mint 360 millió tonna, melynek fele egyszer használatos műanyag. A valaha előállított műanyag mára meghaladja a 8 milliárd tonnát, melyből évente körülbelül 10 millió tonna az óceánokba kerül.
Itt az ideje, hogy az emberiség által létrehozott „elvesz-kitermel-eldob” gazdasági modell megváltozzon. Ahhoz, hogy megállítsuk a föld természeti erőforrásainak felesleges kiaknázását, a műanyagszennyezést és a nyersanyagpazarlást, körforgásos gazdasági modellre van szükség. Szerencsére egyre több vállalat tesz lépést egy ilyen fenntartható modell irányába.
A természeti erőforrások fogyasztásának lassítása
A gyártóknak csökkenteniük kell a természeti erőforrások folyamatos kitermelését. Egyes termékek felhasználása végén újrahasznosíthatják az azokból származó nyersanyagokat, és újratelepíthetik vagy újrahasznosíthatják alkatrészeiket az új termékekhez.
A termékeket a végső felhasználást és az utángyártást szem előtt tartva kell megtervezni. Ehhez előre meg kell tervezni a szétszerelési folyamatokat, a felújítható, újrafelhasználható vagy újragyártható nyersanyagok és alkatrészek visszanyerése érdekében.
Mikor már nem működőképesek, mesterséges intelligencia és robotikai segítségével a termékek hasznos részei még menthetőek. A digitális technológia használatával a gyártók viszonylag alacsony költség mellett átvizsgálják a visszaküldött termékeket és felújításra, újragyártásra vagy viszonteladásra használják azok darabjait. Ezzel a folyamattal az anyagokat hosszabb ideig forgalomban tartják és korlátozzák a természeti erőforrások felhasználásának mértékét.
Ipari szimbiózis
Az ipari szimbiózis az a folyamat, amelynek során az egyik vállalat vagy iparág hulladéka vagy mellékterméke egy másik alapanyaga lesz. A hulladék vagy melléktermék adományozható vagy eladható egy másik vállalatnak, lehetővé téve az erőforrások újrafelhasználását. Az anyagok és erőforrások különböző vállalatok és iparágak közötti mozgatása nemcsak a körforgásos gazdaság megteremtésében, hanem a természeti erőforrások lehető legjobb felhasználásának biztosításában is kulcsfontosságú.
A technológia kihasználása és a körkörös gazdaság megteremtése
A fenti forgatókönyvek mindegyike csökkentheti az erőforrások fogyasztását, növelheti a nyersanyagok életciklusát, valamint csökkentheti a gyártási költségeket. Az alkatrészek, termékek és anyagok eredetének és áramlásának az ellátási láncokon keresztül a végső felhasználásig átláthatónak kell lennie. Innovatív technológiák segítségével adatok gyűjthetők arról, hogy az adott ellátási lánc mennyire pazarló. A nagyobb vállalatok már most azon dolgoznak, hogy ezen technológiák segítségével térjen át a körkörös gazdasági modellre.
A fenntarthatóbb, kevésbé pazarló üzleti modellre való áttérés nem jelent veszteséget a vállalatoknak. A rendelkezésre álló példák azt sugallják, hogy az ilyen átmenet váratlan utakat nyit meg az új bevételi források és a technológiai innováció felé. Úgy tűnik, hogy a nyersanyagok és erőforrások megőrzése nem csupán nulla végösszegű javaslat, hanem a fogyasztók és a gyártók számára is előnyös.
Forrás: globaltrademag.com
