Becslések szerint 2050-re a világ népességének közel 70% -a fog városokban élni. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai kiemelik annak szükségességét, hogy ezek a városok biztonságosak és fenntarthatóak legyenek. A városok működését segítő innovációk a klímaváltozás jelentette kihívások leküzdésében is kulcsfontosságúak.
A projektek között többek között olyan példák szerepelnek, mint az apró városi erdők, amelyek segíthetnek az klímaváltozás leküzdésében, „szivacsos” városok, amelyek az árvízvédelemben jelentenek innovatív megoldást, és függőleges erdők, amelyek a zöldfelületek csökkenésére adnak választ. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai közül a 11-es, Fenntartható városok és közösségek elérésének célkitűzései között szerepel a természeti katasztrófák káros hatásainak csökkentése, a zöld területekhez való hozzáférés biztosítása és a városok környezeti hatásainak kezelése.
1. Szivacsvárosok
A globális felmelegedés és a klímaváltozás egyik következménye, hogy megnő a szélsőséges időjárási események, köztük az áradások valószínűsége. Egyre több helyen küzdenek ez ellen és próbálják ellenállóbbá tenni a településeket. Néhol magát a természet erejét használja a kockázatok csökkentésére. Az ún. szivacsvárosok azt jelentik, hogy a települések a természettel együttműködnek ahelyett, hogy a víz ellen küzdenének. A projekt 2015-ben startolt 16 kínai várossal.
A beton negyedeket olyan zöldfelületekkel egészítik ki (esőkertek, speciális áteresztő járdák, mesterséges tavak), amelyek természetes módon visszatartják és vezetik el a vizet. Ugyanezt a koncepciót alkalmazzák Szingapúrban is, de a világ más pontjain is gondolkodnak szivacsvárosok kialakításán. Magyarországon a Life-Micacc projekt foglalkozik hasonlóval.
Bosco Verticale, Milánó
2. Függőleges erdők
Mivel kevés a hely, a városokban élők gyakran tekintenek felfelé, ha terjeszkedésről van szó. Nemcsak új épületek, hanem zöld területek is kialakíthatók szűk helyen, függőleges tájolásban. Milánóban is ezt tették az építészek, két „függőleges erdőt” hoztak létre lakótornyokon. A 800 fával, 4500 cserjével és 15 000 növénnyel büszkélkedő “erdő” három és fél futballpálya nagyságú területet fedne le, ha a földre ültetnék. A zöld felületek megléte városokban kiemelten fontos, mert a légszennyezettség növekedése megnehezíti az egészség megőrzését. Hasonló projektek folynak Svájc, Hollandia és Kína városaiban. Magyarországon Újpesten építették fel az első olyan épületeket, amelyek függőleges kertként is funkcionálnak.
3. A 20 perces környék
Képzeld el, hogy minden, ami a boldog, egészséges élethez szükséges, olyan távolságon belül lenne, ami 20 perc alatt tömegközlekedéssel, kerékpárral vagy gyalog megtehető otthonról. Néhány város azon dolgozik, hogy ez valósággá váljon, Melbourne pedig az élen jár: azt szeretné, ha a lakók számára mindig könnyen elérhető helyen lennének például üzletek, szolgáltatások, oktatási és szabadidős létesítmények.
Melbourne, Ausztrália
4. … és még ennél is több
Párizs polgármestere, Anne Hidalgo, a város egyik legforgalmasabb utcáját, a Rue de Rivoli-t egy olyan leendő metropolisz prototípusaként képzeli el, ahol egyetlen párizsinak sem kell 15 percnél tovább gyalogosan vagy kerékpárral utaznia ahhoz, hogy munkába járjon, vásároljon vagy kormányzati szervezetnél ügyet intézzen. A koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozásokkal a város vezetése úgy döntött, az autókat is kitiltja a korábban rendkívül forgalmas utcáról. Európa számos nagyvárosában döntöttek már autómentes utcák vagy zónák kialakításáról, előtérbe helyezve a gyalogosok igényeit és a tiszta levegőt.
5. Miniatűr városi erdők
Szerte a világon miniatűr erdők nőnek ki városi területeken, ezzel is felvéve a harcot a klímaváltozás ellen. Az apró Miyawaki-erdők más erdőknél gyorsabban nőnek, sűrűbbnek és a biológiai sokszínűség szempontjából gazdagabbnak is tartják őket. Ültetéskor figyelembe veszik a tájhonos fajokat és az adott terület adottságait is. Tudósok szerint több mint negyvenszer annyi szén-dioxidot nyel el, mint egy olyan erdő, ahol csak egyféle faj található. A koncepció a japán botanikus, Akira Miyawaki nevéhez köthető, aki ezernél is több apró erdőt ültetett el Japánban és Malajziában. Ezeket az erdőket gyakran iskolaudvarokra vagy utak mellé telepítik, és gyakran nem nagyobbak, mint egy teniszpálya.
Miniatűr városi erdő. Forrás: Wikipedia / Beman Herish
6. Zöld vonatvágány
A fenntartható városi kezdeményezések között élen járnak a regenerációs projektek, amelyek a csökkeni zöldterületekre adhatnak megoldást. Például Bangkokban is a zöldterületek hiányát olyan módon orvosolták, hogy egy régi magasított vasútvonalat alakítottak át városi parkká. „Lehet, hogy nem nagy, de hatalmas a jelentősége a városok regenerációjának katalizátoraként, és megváltoztathatja az emberek közterülethez fűződő szemléletét” – mondta Niramon Serisakul, a projekt egyik tanácsadója. Azt remélik, hogy a projekt precedenst terem nem használt városi területek kizöldítésében, ami jólét növelése mellett a klímaváltozás hatásainak enyhítésében is nagy szerepet játszhat. A rozsdaövezetek felszámolására és parkosítására Magyarországon is találunk példákat, például ilyen a budapesti Graphisoft Park, amelyet a volt Óbudai Gázgyár területén alakítottak ki.
7. Okosabb közlekedés
Izraelben egy új alkalmazás lehet a kulcsa a gyorsabb, tisztább és kényelmesebb közlekedés létrehozásához. A felhasználók megadják helyüket és céljukat, és egy algoritmus kiszámítja a leghatékonyabb utazást. Ezután a tömegközlekedést ennek megfelelően irányítják át. A rendszert azért vezették be, hogy segítsen a COVID-19 elleni küzdelemben, de ha véglegesen bevezetik, úgy gondolják, hogy évi 25 millió dollárt is megspórolhatnak vele. A rendszer akár más országokban és várásokban is lemásolható.
Becslések szerint 2050-re a világ népességének csaknem 70% -a városokban fog élni, így a fenntartható közösségek koncepcióját hatékony megoldás lehet a növekvő népesség számára.
Forrás: weforum.org
