Elvesz-termel-eldob – évszázadok óta ez a lineáris modell és az új erőforrások és nyersanyagok folyamatos bevonását igénylő növekedés tartja mozgásban a világgazdaságot. Sokáig nem is vettünk tudomást róla, hogy mi történik, ha a nyersanyagokat kontroll nélkül használjuk, és még ma sem tudjuk biztosan, hogy ennek következményei visszafordíthatóak-e. A körforgásos vagy körkörös gazdaság modellje egy fenntarthatóbb alternatíva, amelynek alkalmazása fontos lépés lehet a klímaváltozás elleni küzdelemben. A környezetvédelmi szempontok mellett a körforgásos modellnek bevételnövelő és költségmegtakarítási előnyei is lehetnek egy vállalat számára.
A jelenlegi gazdasági szerkezet lineáris: a nyersanyagok kitermelését követően a termékeket legyártják, a fogyasztók használják őket, majd miután nincs rájuk többé szükség, értéküket vesztik, és végül hulladékká válnak. A helyzet súlyát mutatja, hogy éves szinten mintegy 100 millió tonna anyagot dolgozunk fel globálisan, és ennek mindössze 9 százalékát hasznosítjuk újra nyersanyag formájában.
A bolygó véges erőforrásokkal rendelkezik, miközben a lineáris modellben tulajdonképpen a természeti erőforrásainkat alakítjuk át hulladékká. A hulladék kezelése pedig egyre nagyobb kihívás elé állítja a világot, és egyre több fejlődő ország dönt úgy, hogy már nem fogadja be a fejlett országok hulladékát. Ebben az egyik legnagyobb fordulat Kína 2018-as döntése volt arról, hogy többé már nem veszi át a világ műanyag hulladékát. Az ország mindaddig a globális műanyag szemét 70-80 százalékát dolgozta fel.
Nyersanyagok körforgásban
A körforgásos jelző a megszokott gazdasági rendszerhez képest gyökeresen eltérő elméletet, szemléletmódot takar. A modell elsődleges célja és legfőbb előnye, hogy az erőforrásokat bent tartja a gazdasági folyamatokban, így a hulladék keletkezését szinte teljes egészében kizárja, alapvető eleme az újrafelhasználás. A megközelítés nem csupán a már használhatatlanná vált termékek újrahasznosítását teszi lehetővé, de szükségessé teszi az egész termelési folyamat újragondolását, hogy egyáltalán ne keletkezzen hulladék. A körforgásos gazdasági modellnek szintén fontos eleme a fogyasztás csökkentése például a megosztásos gazdaság erősítésével vagy a tervezett elavulás visszaszorításával, viszont a gyártó és a felhasználó közötti üzleti kapcsolatot nem helyezi új alapokra.
A körforgásos gazdaság alapvető célja az anyag- és az energiaveszteség elkerülése, materiális fogyasztásunk, termelésünk újragondolása és átalakítása. Habár a része az újrahasznosítás, csak kis szeletét jelenti a modellnek. A körforgásos gazdaság eszköztárát egy tíz elemből álló, prioritásában csökkenő listával szokás leírni, amely az angol kifejezések kezdőbetűi alapján a 10R nevet kapta:
- Refuse (visszautasítás): nyersanyaghasználat megelőzése, kevesebb, ám tartósabb termék/fogyasztási cikk előállítása
- Reduce (csökkentés): nyersanyaghasználat csökkentése, kevesebb, ám tartósabb termék/fogyasztási cikk előállítása
- Renew (megújítás): a termék újratervezése a körkörösség szemléletében
- Re-use (újrahasználat): a termék újbóli használata (másodkéz)
- Repair (megjavítás): a termék karbantartása és javítása
- Refurbish (felújítás): a termék felújítása
- Remanufacture (újragyártás): új termék készítése használt alapanyagból
- Re-purpose (továbbhasznosítás): a termék újbóli felhasználása, de más funkcióval
- Recycle (újrahasznosítás): az alapanyagok minél nagyobb arányú újrahasznosítása
- Recover (visszanyerés): a hulladékok elégetése során kinyert energia hasznosítása
Üzleti érdek a paradigmaváltás
Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a körforgásos gazdasági modell üzleti előnyökkel is járhat. 2021 februárjában a Kearney globális tanácsadó cég kutatása arra a megállapításra jutott, hogy az üzleti modelljeikbe körkörös kezdeményezéseket beépítő vállalatok „felülmúlják a hagyományos versenytársaikat”. A világ 150 vállalatát megvizsgálva a kutatás eredményei azt mutatják, hogy pénzügyi előnyökkel is jár a körkörös gazdasági modell alkalmazása. A felmérés szerint a megkérdezettek 34 százaléka a fő teljesítménymutatókban 5 százalékos vagy annál nagyobb javulást jelentett a körkörös termékekre és üzleti modellre való áttérésnek köszönhetően. A válaszadók 32 százaléka bevételek növekedéséről, 38 százalékuk költségmegtakarítási előnyökről, 50 százalékuk az ügyfelek lojalitási mutatóinak javulásáról, 70 százalékuk pedig a márkaismertség növekedéséről számolt be – állapította meg a tanácsadó cég.
Uniós stratégia az akadályokkal szemben
Jelenleg még számos gátja van a körforgásos gazdasági modell megvalósításának, de a tendenciák biztatóak. A gyártóknak még egyszerűbb, kényelmesebb, sőt gyakran olcsóbb is új nyersanyagot venni, mint a már meglévő termékből kinyerni azt. Az újrahasznosítás pedig eleve olyan technológiát igényel, amellyel egy gyártó nem feltétlenül rendelkezik. Illetve azzal, hogy a gyártóhoz visszakerül a már elévült termék, a hulladékkezeléssel is foglalkoznia kell. Mindez jelzi, hogy a fokozatos átállás a körforgásos modellre ritkán lehetséges, sok esetben minden folyamatot újra kellene tervezni. Megoldást jelenthet a kiszervezés, amivel azonban hosszabbodik az ellátási lánc.
Az elmúlt néhány évben a körforgásos gazdaságra való áttérés az Európai Unióban prioritássá vált, a fenntartható növekedés szükséges eszközeként tekintenek rá. Az Európai Bizottság 2015-ben hirdette meg a körforgásos gazdaságra vonatkozó 54 pontos cselekvési tervét, amelyet 2019-re sikeresen végrehajtott.
Az Európai Bizottság szerint
A körforgásos gazdaságra való áttérés nagy lehetőségeket rejt magában mind Európa, mind polgárai számára. Fontos eleme az európai gazdaság korszerűsítésére és átalakítására, vagyis a fenntarthatóság felé való elmozdulásra irányuló törekvésünknek. Komoly gazdasági vonzata van, amelynek köszönhetően a vállalatok jelentős nyereségre tehetnek szert, és versenyképesebbé válhatnak, jelentős energiamegtakarítással és környezeti előnyökkel jár, továbbá helyi szinten munkahelyeket és társadalmi integrációs lehetőségeket teremt.
