Written by

World Energy Day 2022 – Megújuló energiával a klímaváltozás ellen

Hírek, home_slider| Views: 218

Az utóbbi évek során közvetlenül tapasztalhattuk meg, hogy a klímaváltozás miatt a tavak csak a bokánkig érnek, meleg nyári napokon fényvédő nélkül alig mozdulhatunk ki vagy korábban nem látott erősségű szelek, viharok, esőzések okoznak problémákat. 2012 óta minden évben megrendezik a World Energy Day-t, a törekvés célja, hogy felhívja a figyelmet a megbízható energiafelhasználásra, a fenntartható energia biztosítására és a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére.

World Energy Day

A World Energy Day-t, azaz az Energia Világnapját 2012-ben az Energia Világfórum hozta létre, azóta évente konferencia formájában tartják meg. A résztvevők megvitatják, kielemzik az aktuális energetikai helyzetet, közösen igyekeznek a fennálló nehézségekre megoldást találni és fejlesztési lehetőségeket megfogalmazni. Az előadók azzal a céllal fejtik ki véleményüket és osztják meg ötleteiket, hogy olyan alternatívák szülessenek, amelyek a veszélytelen energiafelhasználást biztosítják, a természeti erőforrások megtakarítását segítik, valamint a környezetre nem fejtenek ki káros hatást.

A World Energy Day konferenciát 2022-ben is megrendezték október 20 és 21 között, ezúttal a kenyai Mombasaban gyűltek össze a gazdaság különböző ágazatainak képviselői és az energiaszektor kulcsszereplői.

Az energiafelhasználás története

Természetesnek vesszük, hogy lakásunkban felkapcsoljuk a villanyt, vizet engedünk vagy beindítjuk a fűtőberendezést, azonban ezen folyamatokhoz energiaforrások szükségesek. A Földön fellelhető energiák többsége a Napból érkező sugarakból származik, hiszen a napsugárzás fényt, hőt ad, valamint a felhasználása révén felnőtt növényeket megehetjük vagy további hő és fény nyerésének érdekében eltüzelhetjük. A Napból nyert sugarak a víz körforgásának a motorja is: elpárologtatja a vizet, ami ezt követően felemelkedik a légkörbe, végül csapadék formájában lehull. A talajba beszivárogva felszín alatti vízzé válik vagy közvetlenül a vízfelületeket táplálja. A napsugárzás egyenlőtlen eloszlása miatt kialakult hőmérséklet- és nyomáskülönbségek hatására jön létre egy másik fontos energiaforrás, a szél.

A rendelkezésünkre álló természetes energiahordozókat át kell alakítanunk ahhoz, hogy hőt, melegvizet vagy villanyt állítsunk elő. Az emberi történelem során a felhasznált energia forrásában és átdolgozására szolgáló eszközeiben is változás történt. A korszakok közötti átmenetek valamennyire kapcsolódtak egymáshoz, hiszen például egy gőzturbina működtetéséhez használhatunk fát, szenet vagy atomenergiát, amelynek köszönhetően az energiaforrások váltása nem teszi szükségessé a teljes rendszer cseréjét. Az átállások az előző időszak energia-infrastruktúrájától is nagymértékben függtek, mivel a gőzkorszak nem jöhetett volna létre a szénbányászatba és a gépek építésébe fektetett emberi és állati eredetű munka nélkül. Jelenleg a leggyakrabban használt energiahordozónk a fosszilis, azaz nem megújuló energiaforrások, hiszen hatalmas a fűtőértékük, épp ezért szerepük egyelőre megkerülhetetlen, az ipari folyamatok fontos eleme.  A klímaváltozás következtében azonban elkerülhetetlen a következő lépés, a megújuló energiaforrásokra történő átváltás, amelyhez már több mozgalmat és célkitűzést hoztak létre.

Út a karbonsemlegesség felé

Az éghajlatváltozás egy hétköznapi kifejezésé nőtte ki magát, mivel Európában is egyre gyakoribbá válnak az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint az aszály, a hőhullámok, a heves esőzések, az árvizek és a földcsuszamlások. A klímaváltozás révén a tengerszint folyamatosan emelkedik, az óceánok elsavasodnak, a biológiai ökoszisztéma pedig csökken. Ezért az utóbbi években több „zöld” megállapodás is született.

A 2019-es párizsi koalíció céljai közé helyezték, hogy a karbonsemlegesség eléréséhez a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fokra korlátozzák. Az Európai Parlament pedig 2021. június 24-én elfogadta az új uniós klímarendeletet, amely jogilag kötelezővé tette 2030-ig a szén-dioxid kibocsátás 55%-os csökkentését, és 2050-ig a klímasemlegességet. A 2030-as célok megvalósításához az Európai Bizottság előterjesztette az „Irány az 55%” elnevezésű, 13 egymással összefüggő, felülvizsgált törvényt és 6 EU klíma- és energiapolitikájához kapcsolódó törvényjavaslatot tartalmazó jogszabálycsomagot. Az elfogadott álláspontok magukba foglalták többek között a kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatát, az import árukra a szén-dioxid díj meghatározását, az erőforrások megosztását, valamint az erdészeti ágazatban a földhasználat megváltoztatását. 2022-ben a jogcsomagot átnevezték REPowerEU-ra, és kibővítették azzal a céllal, hogy drasztikusan fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást annak érdekében, hogy Európa nemcsak klímasemlegessé, de függetlené is váljon az ingadozó fosszilis tüzelőanyagoktól.

Az intézkedések mellett az energiatakarékos címkével ellátott készülékek használatával, fák kivágásának mellőzésével, heti egyszeri vásárlással, növényekben gazdag ételek fogyasztásával vagy élelmiszerpazarlás kerülésével mi is hozzájárulhatunk klímaváltozás visszaszorításához, és támogathatjuk a jövő nemzedék számára is élhető, fenntartható bolygó kiépítését.

Források govmu.org, masfelfok.hu, europa.eu1, europa.eu2, europa.eu3