Written by

Aszály: a sokoldalú károkozó

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 130

Az idei egy rendkívül forró és aszályos év volt, mely az eddigieknél sokkal nagyobb mértékű kárt okozott Magyarországnak. Ám az aszály, vagyis a nagy hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány nem pusztán a gazdasági veszteségek terén fejti ki negatív hatását, következményei ökológia katasztrófát is okoznak. Hazánk különösen kitett a jelenségnek, hiszen területének körülbelül 90% aszályveszélyeztetett.

Mezőgazdasági károk

A vízhiány több fronton is fenyegeti a magyar gazdákat. Visszaveti a terméshozamot, megemeli a vetőmag- és takarmányárakat, amely visszahat az állattartó gazdálkodásokra is. A szárazság átlagosan évi 40 milliárd forintnyi kárt okoz a mezőgazdászoknak. Október végéig négyszer akkora összeget fizettek ki aszálykárokra a biztosítók, mint a tavalyi évben növénykárokra összesen. Ám az aszály jelensége nem pusztán bevételkiesésben mérhető, éhínséget hoz, valamint a tartósan vízhiányos időszakok a biodiverzitás csökkenését, a talajminőség romlását, összességében pedig a globális felmelegedés gyorsítását okozhatják, mindez komplex környezetvédelmi és vízgazdálkodási megközelítést igényelne a probléma kezelésekor.

A hosszantartó csapadékhiány miatt a növényzet kiszárad, a talajt tönkreteszik az ásványisók, így az esőzések megérkezésével sem áll helyre az érintett terület termőképessége.

Az egész országban, de főként a Dunától keletre az eddig előállított mézmennyiséghez képest idén csupán feleannyit tudtak előállítani a méhészek. A napraforgóra és az olajretekre és hársra kifejezetten negatív hatással volt a szárazság, így a vegyes mézek előállítása komoly akadályokba ütközött. Ugyanilyen problémákkal szembesültek a borászok is, Tokaj-hegyalján az elmúlt több mint százéves időszak legszárazabb évét jegyezték fel, mely a fiatalabb telepítésű ültetvényeknek jelentős gondot okozott.

Kiszáradó tavaink és a biodiverzitás visszaszorulása

Egyre gyakrabban olvashatunk országszerte kiszáradó kisebb tavakról, aggódva figyeljük a Balaton vagy éppen a Velencei-tó aktuális vízállását. Ám az eltűnő tavak nem pusztán turisztikai szempontból érnek fel katasztrófával. Az állóvizeink csökkenő vízszintje alacsony oxigénszintet von magával, mely tömeges halpusztuláshoz vezethet. Az alacsony vízállás a halakon túl a különböző rovarok, és a gerinctelen állatok táplálékforrásaira is kedvezőtlenül hat, és rajtuk keresztül elgyűrűzik a tápláléklánc magasabb szintjein élő állatokig is. A vízi poloskák és a vidrák egyaránt veszélyben lehetnek.

Azonban a fokozódó aszályveszély nem pusztán a globális légáramlás sajátosságaira vezethető vissza. A szárazságot emberi beavatkozások is okozhatják, erősíthetik, például a különféle öntözőrendszerek, valamint a gátak megzavarhatják a vizeink természetes körforgását. Ugyanis, ha nem jut elegendő pára a levegőbe, akkor esőfelhők sem tudnak kialakulni.

A hőség és csapadékhiány a talajtakaró kiszáradásához, és ezen keresztül az erdőtüzek kialakulásának nagyobb esélyéhez vezethetnek. Az elszáradt növényzet sokkal hamarabb lángra kap akár egy eldobott cigarettacsikk vagy egy gondatlanul őrizetlenül hagyott tűzrakóhelytől a szél által felkapott parázs által.

De nézzük a számokat arról, hogy mit adott nekünk a 2022-es nyár. Az OMSZ adatai szerint az idei volt a legforróbb nyár 1901 óta, pontosan 2,0 Celsius-fokkal volt melegebb az átlagnál. Az 1991–2020-ig tartó időszakban az évszak átlagos középhőmérséklete hazánkban 20,8 °C volt, ám idén a mutató 22,8 fokon állt meg, míg az átlagos csapadékösszeg messze elmaradt az utóbbi csaknem harminc év megszokott mennyiségétől. 1991–2020-ig az átlagos csapadékösszeg 203,5 mm volt, ehhez idén képest 32%-os különbséget jegyeztek fel: 137,3 mm-t, mellyel a 2022-es nyár lett a 24. legszárazabb évszak a 20. század eleje óta.

Megoldási lehetőségek

Az aszály elleni védekezés érdekében biztosítani kell a különböző területek közötti vízátvezetési lehetőséget és az észszerű vízvisszatartást. Mindezt vízátvezető csatornákkal, illetve vízlépcsők és tározók kialakításával lehet elősegíteni. Hatékony megoldást nyújthat még a melioráció, azaz a talajjavítás is, melynek célja a talaj termelőképességének megóvása és javítása különféle eszközök segítségével, mint a mélyszántás és a mélylazítás. Ha ezen módszerek segítségével növeljük a talaj vízbefogadó képességét, akkor a növényzet kifejezetten forró és csapadékmentes időben is fel tudja használni a talajban levő tartalékokat. Sőt, a talajok megfelelő vízgazdálkodása a belvízveszély elhárításában is kulcsszerepet játszik.

Források greendex1, greendex2, greendex3, ingreen, azenpenzem, napi.hu, kataszrofavedelem, met.hu