A klímaváltozás tudományos megítélése az elmúlt években nem változott, a legfrissebb mérések azonban arra utalnak, hogy a folyamat a korábban becsültnél gyorsabb ütemben zajlik. Egy nemzetközi kutatócsoport 2025-ig frissítette a Föld legfontosabb éghajlati mutatóit az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) hivatalos módszertana alapján. A 2021-es IPCC-jelentés óta eltelt időszak adatait magyar kutatók is áttekintették, és az eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy a globális felmelegedés üteme tovább gyorsult, emellett az éghajlatváltozás hatásai egyre intenzívebben jelentkeznek világszerte.
Drámai ugrás a hőmérsékletben
A globális hőmérsékletet mérő adatbázisok szerint a 2011-2020 közötti évtizedben a Föld átlaghőmérséklete 1,09°C-kal volt magasabb az iparosodás előtti szintnél. A legfrissebb, 2016-2025 közötti évtizedben ez a melegedés már elérte az 1,26°C-ot. Ez hatalmas ugrás ilyen rövid idő alatt.
A tendenciát a természetes folyamatok is befolyásolják. A 2023-as és 2024-es év például kiugróan forró volt az El Niño nevű, globális melegedést okozó tengeráramlási jelenség miatt. Bár 2025 kissé hűvösebb volt az előző két évnél, még így is melegebbnek bizonyult minden 2023 előtti évnél. Ez azért döbbenetes, mert 2025-ben már a hűtő hatású La Niña jelenség érvényesült. Ez is bizonyítja, hogy a természetes hűvösebb időszakok már nem képesek visszaállítani a régi éghajlatot, csupán átmenetileg fékezik a folyamatos forróságot.
A melegedésért szinte teljesen az ember a felelős
A Föld melegedése gyakorlatilag teljes egészében az emberi tevékenység következménye. A természetes éghajlati ingadozások (pl. vulkánkitörések) hatása ugyanis mindössze néhány század Celsius-fokot képes változtatni a hőmérsékleten.
Az emberi hatások azonban két ellentétes irányba mutatnak:
- Üvegházhatású gázok: a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid önmagukban már 1,52 °C-os melegedést okoztak volna.
- Légszennyezés (aeroszolok): a gyárak és járművek által kibocsátott apró részecskék visszaverik a napfényt, ami eddig hűtötte a bolygót. Ennek mértéke a friss adatok szerint -0,28°C.
A probléma az, hogy miközben az üvegházgázok szintje tovább emelkedik, a környezetvédelmi intézkedések miatt a légszennyezés (az aeroszolok mennyisége) csökken. Mivel a “hűtőpajzsunk” vékonyodik, a nettó emberi felmelegítő hatás még erősebbé válik.
Mint egy óriási hőtároló
A felmelegedést nemcsak a hőmérő jelzi, hanem az is, hogy mennyi többletenergia reked meg a Föld éghajlati rendszerében. Ez a különbség a Naptól érkező és a világűrbe visszasugárzott energia között. Ha a mérleg pozitív, a bolygó melegszik.
A mérések szerint az 1976-1995 közötti időszakhoz képest a Földön maradó többletenergia napjainkra a háromszorosára nőtt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 10 évben annyit nőtt a bent ragadt hő mennyisége, mint korábban 20 év alatt. 2023 és 2024 ebből a szempontból is soha nem látott rekordokat döntött.
Ez a rengeteg extra energia elsősorban az óceánok mélyén raktározódik el, kisebb része pedig a szárazföldek melegítésére és a jég olvadására fordul. Az óceánok hatalmas tehetetlensége miatt ez a felhalmozott hő évtizedekig velünk marad, és hosszú távon határozza meg a jövőnk klímáját.
Mi változott az elmúlt 5 évben?
Ha mérleget vonunk a legutóbbi nagy IPCC-jelentés óta, a helyzet minden téren romlott:
- Növekvő kibocsátás: a világjárvány utáni visszaesés ellenére az üvegházgázok szintje tovább nőtt. A szén-dioxid és a metán mennyisége 4%-kal, a dinitrogén-oxidé 2%-kal emelkedett a légkörben a korábbi jelentés óta. A szén-dioxid fele tartósan ott is marad.
- Több energia: a Földön rekedt hőtöbblet 42%-kal magasabb, mint a legutóbbi jelentés idején.
- Pesszimista forgatókönyv: a valós melegedés üteme már a tudományos modellek legrosszabb, legpesszimistább előrejelzéseinek felső határát súrolja.
- A másfél fokos cél elveszett: a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5°C-os felmelegedési korlát betartásáról szinte biztosan le kell mondanunk.
Amit a bőrünkön érzünk
A globális átlaghőmérsékletnél sokkal fontosabb az, amit a mindennapokban tapasztalunk. A szárazföldeken az évi legmagasabb hőmérsékletek átlaga mindössze 5 év alatt 0,37°C-ot emelkedett.
A legmeglepőbb új eredmény azonban a csapadék változása. Korábban a modellek azt mutatták, hogy a melegebb éghajlat miatt globálisan több eső fog esni. A legfrissebb adatok szerint a szárazföldek feletti csapadéknövekedés megtorpant, és egyre inkább az évről évre változó, kiszámíthatatlan ingadozások jellemzik az időjárást. Kimondható tehát, hogy az alkalmazkodási stratégiákat ezentúl ehhez kell igazítani. A következő években ezért nemcsak a szélsőségek gyakoribbá válására kell készülni, hanem arra is, hogy a korábbi mintázatok már nem adnak biztos kapaszkodót.
Forrás: masfelfok.hu
