Written by

Meghalaya őslakosai saját hidakat növesztenek maguknak

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 165

Északkelet-Indiában növényekből készítenek hidakat az őslakosok. Ehhez se mérnöki végzettségre, se mesterséges építőanyagokra nincs szükségük. Ezeknél az idő és a türelem sokkal fontosabb, hiszen az indiai kaucsukfa gyökeréből készült „épületek” így válhatnak csak igazán erőssé.

Számontartjuk a világ legmagasabb épületeit, a legkorszerűbb lakóházakat, a zöld energia termelésére alkalmas létesítményeket. Érdemes azonban a mérnöki bravúrok mellett olykor visszamenni a természetbe, például egy olyan népcsoporthoz, ahol az itt felsorolt újdonságok és rekordok helyett az számít, hogy építményeik túléljék a monszun éghajlati viszonyait.

A térségben június és szeptember között özönvízszerű esőzések vannak. Mivel a területen nagyon sok gyors folyású folyó és hegyi patak van, a hirtelen megnövekvő víztömeg hatására megduzzadnak, és falvakat zárnak el egymástól. Ehhez nyújt megoldást az őslakosok lassan 200 éves módszere, melyet az UNESCO a világörökség részeként ismert el.

180 évvel ezelőtt a Meghalayában élő khasi klán veteránjai kaucsukfagyökereket ültettek a területen található Areca diópálma üreges vesszőibe. Ezeket a hibrid növényeket a folyó két partjára ültették, és amikor ágaik középen találkoztak egymással, összefonódtak és megerősödtek annyira, hogy máig elbírják a nehéz súlyokat. Az ilyen módszerrel „épített” hidak akár 50 méter hosszúra is megnőttek az utóbbi években.

A kaucsukfát hazánkban is ismerjük Ficus elastica néven, otthonainkat rendszeresen díszítjük vele. Eredeti élőhelyén a sűrű csapadék miatt nő sokkal nagyobbra, mint szobanövényeink. Egy léggyökerekből készült híd évek elteltével akár 50 vagy annál is több embert elbír egyszerre.

Az évszázados fennmaradás titka

„Tényleg hihetetlen, hogy milyen erősek, és az idő múlásával egyre erősebbek lesznek. Valóban a földhöz vannak rögzítve, de semmilyen negatív hatást nem gyakorolnak a környezetre – annak részei” – nyilatkozta Ferdinand Ludwig, a Müncheni Műszaki Egyetem tájépítészeti zöld technológiákért felelős professzora. Kollégáival 74 hidat térképezett fel, és a kutatásuk során több ezer képet és háromdimenziós modelleket készítettek az „építési folyamatról” és a híd gondozásáról.

A léggyökereket bambuszból és más fákból készült állványzatra fonják növekedés közben. A kialakítás során a gyökerek közé köveket és félbevágott fatörzset, ágakat építenek, hogy a hidat ezzel is erősítsék és díszítsék.

„Ez egy folyamatos növekedési, pusztulási és újranövekedési folyamat, és nagyon inspiráló példája a regeneratív építészetnek” – mondta Ludwig professzor. Időközben a gyökerek egy része elhal, és az újonnan kihajtó leánygyökerek veszik át a szerepüket, ezért az átkelőhelyek folyamatosan megújulnak megfelelő gondozás mellett.

A fémszerkezetből készült hidak könnyedén rozsdásodnak, a vágott fából építettek pedig elkorhadnak, a gyökérhíd viszont több száz évig képes fennmaradni – megfelelő gondviselés mellett. A kisebb hidak karbantartásához egy ember is elegendő, a legtöbb esetben mégis egy egész család vagy falu foglalkozik ezzel.

Európában is van lehetőség a zöldépítészetre

A professzor elmondta, hogy hallott már hasonló fagyökérhidakról Dél-Kínában és Indonéziában, de a gyakorlat csak a Meghalaya-fennsíkon tűnik elterjedtnek. Csapatával európai környezetben, egy nyári konyha fölött kezdtek el hasonló hidat építeni a brit éghajlathoz sokkal könnyebben alkalmazkodó londoni platánfák felhasználásával.

„Megtanuljuk, hogyan reagáljunk a növények növekedésére Európában: az emberek fákat ültetnek, a fák nőnek, az emberek reagálnak, a fák ismét reagálnak. A természettel való kölcsönhatásnak ez a módja alapvető fontosságú a fenntartható és regeneratív jövő szempontjából” – vallja Ludwig, és reméli, hogy az élő építészet hozzájárulhat a városlakók külső jólétének javításához.

A fák beépítése az épületekbe, hidakba és parkokba segít a természetet a zsúfolt területekre is bevinni.

Habár jelenleg ez az irányzat még gyerekcipőben jár, ezek a megoldások és épületek a következő generációk életében akár mindennapossá is válhatnak.

Forrás: Greendex, edition.cnn.com, BBC, TravelTriangle