A globális felmelegedés és az ezzel összefüggő környezeti átalakulások egyre inkább próbára teszik az élőlények alkalmazkodóképességét. Biológiai kutatások világszerte évről évre több példát tárnak fel arra, hogy a fajok életciklusai és élőhelyei felborulnak, ami sok esetben populációcsökkenéshez vagy akár lokális kihaláshoz is vezet. A szubantarktiszi térségben ugyanakkor akad egy figyelemre méltó kivétel: a királypingvinek bizonyos állományai – jelen tudásunk szerint – képesek ellenállni a negatív környezeti hatásoknak.
Amikor az időzítés élet-halál kérdése
A természetben az események időzítését (például a virágzást, a vonulást vagy a szaporodást) vizsgáló tudományágat fenológiának nevezzük. A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hatása éppen ezen belső órák megzavarása. Gyakori jelenség ugyanis, hogy a virágok a melegebb tavasz miatt korábban nyílnak ki, ám mire a beporzó méhek megérkeznek, a virágzás már véget is ért. Ez az időzítési elcsúszás pedig a madárvilágot is sújtja, hiszen a fiókák kikelése már nem esik egybe a táplálékforrások bőségével.
A királypingvinek esetében azonban a kutatók megdöbbentő felfedezést tettek. A Science Advances folyóiratban közzétett, 19 ezer egyedet vizsgáló tanulmány szerint ezek a madarak ma már 19 nappal korábban kezdik meg a költést, mint a 2000-es évek elején. Ez az eltolódás nemhogy nem ártott nekik, de 40 százalékkal növelte a költési sikerarányt.
Miért ilyen rugalmasak a királypingvinek?
Celine Le Bohec, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ ökológusa szerint a királypingvinek rugalmassága példátlan. Míg más pingvinfajok szigorúbb és rövidebb szaporodási ciklushoz kötöttek, ez a faj október végétől egészen márciusig képes költeni. A tág időablak miatt pedig szinte azonnal képesek reagálni a környezeti változásokra.
Az alkalmazkodóképességük másik pillére a táplálékszerző stratégiájuk. Gaël Bardon, a Monacói Tudományos Központ munkatársa kiemelte, hogy a madarak rendkívül ügyesen variálják vadászterületeiket:
- egyes egyedek délre, a poláris front hidegebb vizei felé indulnak.
- mások északabbra keresnek élelmet.
- vannak, amelyek a kolónia közvetlen közelében maradnak.
Ez a táplálkozási rugalmasság akkor is védelmet nyújt számukra, amikor a melegedő tengervíz miatt kénytelenek más zsákmányfajokra áttérni. Bár a lámpáshalak továbbra is a királypingvinek elsődleges táplálékát jelentik, étrendjük több más fajra is kiterjed – ellentétben azokkal a fajokkal, amelyek számára a táplálékváltás komoly nehézséget okoz.
A siker ára
A jelenlegi adatok biztatóak, a kutatók mégis óvatosságra intenek. A „siker” ugyanis viszonylagos és gyakran mások kárára történik. Ha a királypingvinek populációja nő és korábban foglalják el a legjobb erőforrásokat, azzal kiszoríthatnak más, kevésbé alkalmazkodóképes fajokat, amelyek ugyanazokért a halakért vagy fészkelőhelyekért versengenek.
Ezen túlmenően kérdéses, hogy meddig tartható fenn ez a pozitív trend. A klímaváltozás sebessége ugyanis olyan mértékű, ami előbb-utóbb átlépheti a biológiai alkalmazkodóképesség határait. Fontos látni, hogy ami ma előnynek tűnik, azt a későbbi drasztikusabb környezeti változások (például az áramlatok megváltozása vagy a szélsőséges csapadék) bármikor semmissé tehetik. A királypingvinek jelenleg a klímaváltozás „nyertesei”, de ebben a gyorsuló folyamatban a győztesek és vesztesek pozíciói pillanatok alatt felcserélődhetnek.
Forrás: euronews.com
