Written by

A klímaváltozás miatt veszélyben a világ egyik legdrágább fűszere

Egypercesek, home_slider| Views: 43

A sáfrányt gyakran vörös aranyként emlegetik, és nem véletlenül. Előállítása rendkívül munkaigényes, egyetlen grammjához több ezer virágra van szükség. Kasmírban azonban egyre kevesebb terem belőle. A klímaváltozás, a mezőgazdasági területek visszaszorulása és a hamisított termékek egyaránt veszélyeztetik a különleges fűszert és a termesztéséhez kötődő hagyományokat.

Az India, Pakisztán és Kína között fekvő Kasmír egyik legismertebb mezőgazdasági kincse a sáfrány, amelynek termesztése generációk óta meghatározza a térség életét. A helyi termelés központjának számító Pampore környékén minden ősszel lila virágok borítják a fennsíkot. A betakarítás október közepétől november közepéig tart, amikor is a családok hajnalban szedik le a virágokat, majd kézzel választják ki belőlük az értékes, vörös bibeszálakat.

Az árát indokolja, hogy a munka különösen aprólékos, mivel nagyjából négyezer virágra van szükség mindössze 28 gramm sáfrány előállításához, ráadásul a növény évente csupán kettő-négy hétig virágzik.

Egyre kevesebb virág

A kasmíri sáfránytermelés az elmúlt években jelentősen visszaesett. A térségben 2010-2011-ben még 8 tonnát termesztettek, 2023-2024-re ez a mennyiség viszont mindössze 2,6 tonnára csökkent.

A visszaesés egyik fontos oka az időjárás változása. A sáfrány fejlődéséhez és virágzásához különösen fontos az augusztusi és szeptemberi csapadék, a hosszabb száraz időszakok viszont jelentősen ronthatják a termést. A gazdák szerint az őszi szárazság egyre gyakoribb, a havazás mintázata megváltozott, ami a talaj nedvességtartalmára és a felszín alatti vízkészletek utánpótlására is hatással van.

Személyes történetekből kiderül, hogy egyikük például 2024-ben még közel másfél kilogramm sáfrányt takarított be, 2025-ben viszont már csak körülbelül 250 grammot. A vízellátás javítására korábban öntözőrendszereket és kutakat telepítettek, de a gazdák szerint az ellátás nem mindenhol megbízható.

Fogyatkozó termőföldek

A klímaváltozás mellett a beépítés is egyre nagyobb nyomást gyakorol a sáfránytermő területekre. Az utak, lakóépületek és kereskedelmi fejlesztések olyan földeket foglalnak el, amelyeken korábban virágzott a növény. A helyiek közül sokan attól tartanak, hogy a fiatalabb generációk már nem látják biztos megélhetésnek a termesztést.

A termést ráadásul állatok is károsíthatják: a gazdák szerint a föld alatti hagymagumókat egyre gyakrabban túrják ki a sünszerű rágcsálóként ismert sülök, a közeli hulladéklerakók környékén pedig a patkányok is kárt tehetnek bennük.

Hamisítványokkal is versenyeznie kell

A helyi termelők helyzetét tovább nehezíti a hamisítás. A világ sáfránytermelésének 90 százaléka Iránból származik, az importált fűszert pedig egyes kereskedők kasmíri termékként csomagolhatják újra. A vásárlók számára sokszor nehéz megkülönböztetni a két eredetet. Emellett sáfrányt helyettesítő növények, például pórsáfrány vagy kurkuma is kerülhetnek a termékekbe, akár egészségre ártalmas színezékekkel kiegészítve.

A hamisítás a vásárlók megtévesztésén felül a helyi gazdák bevételét és a kasmíri sáfrány hírnevét is veszélyezteti. A termék eredetének igazolására ezért tanúsítási és elektronikus nyomonkövetési rendszereket fejlesztenek, bár a termelők szerint az ellenőrzés még nem mindenhol következetes.

A kutatók közben ellenőrzött körülmények között, szabályozott hőmérséklet és páratartalom mellett vizsgálják a sáfrány termesztését. Az első eredmények biztatóak, a módszer segíthet egyenletesebbé tenni a virágzást és mérsékelni az időjárásból fakadó kockázatokat. A helyi termelők szerint azonban legalább ilyen fontos a még megmaradt sáfrányföldek megóvása. Ha egyszer épületek kerülnek a helyükre, a termesztésnek már aligha lesz lehetősége visszatérni.

Forrás: bbc.com