Written by

Van jobb megoldás az üvegháznál?

home_slider, Tudtad-e?| Views: 773

Egy szóval: igen. A földalatti üvegház. Kevesebb alapanyag kell a megépítéséhez, ezáltal olcsóbb, ám sokkal nagyobb hőtároló képességgel rendelkezik, mint a hagyományos üvegházak, mégis kevesen ismerik a technológiát. De mi is a walipini?

A walipini üvegház dél-amerikából, egészen pontosan a bolíviai La Paz területéről származik. Az ottani magas hegyek előnytelen időjárási körülményeit a maguk javára fordítandó építettek a helyi őslakosok különleges üvegházakat. A hegyvidéki hideg nem kedvezett a növénytermesztésnek, így megalkották a félig föld alatti walipinket. A szó aymara indán nyelven annyit tesz, meleg hely.
Az üvegházakat világszerte ma is arra használják a termelők, hogy meghosszabbítsák a növények élettartamát, hiszen azok beengedik a napfényt és bent tartják a meleget. A walipinik még ennél is hatékonyabbak, a nap energiáján kívül kihasználják a föld hőtartó képességét is.


Hogyan működnek?


A walipinik alapját a 180-240 centiméter mélyen a földbe ásott gödrök alkotják. A jellemzően téglalap alapú gödröket üveggel vagy fényáteresztő fóliákkal fedték be. Így az építmények fala maga a talaj volt, melybe szintén lehetett növényeket ültetni. A legjobb hőmérséklet elérése érdekében az építmény tájolását körültekintően meg kell tervezni. A célszerű úgy kialakítani, hogy a ház rövidebb oldalai nézzenek kelet és nyugat felé, hogy a tető legnagyobb felületű dőlésszöge dél felé nézzen. Ezen felül érdemes azt is mérlegelni, hogy a kerten, telken belül hova kerüljön: inkább délelőtt vagy délután süt a nap az adott területre. Továbbá a tető dőlésére is odafigyelhetünk, hogy a megfelelő szöget zárja be a nap állásával.
A kialakítás nagy előnye, hogy a talajszint alatti egy-másfél méter mélységben tartósan 5-10 °C marad, még abban az esetben is, ha egyébként a kinti hőmérséklet már fagypont alá süllyed. Ennek a tulajdonságnak köszönhetően sokkal kisebb mértékben van szükség az építmény fűtésére, ha egyáltalán szükség van rá.
Éppen emiatt míg legtöbb esetben a növénytermesztésben a téliesítés, átteleltetés okozza a problémát, a walipinik esetén főként a nyári időszakra kell odafigyelnünk, hiszen hőségben nagyon könnyen túlmelegszik az üvegház. Ennek elkerüléséhez célszerű árnyékolókat helyezni a tetőre, sőt, a szellőzést is meg kell oldani. Ezt az épület egyik oldalán nyitva hagyott ajtóval, illetve a másik oldalon létesített ablak vagy szellőzőnyílás segítségével tudjuk megtenni, kereszthuzat segítségével. A kánikula ideje alatt a locsolásra kiemelt figyelmet kell fordítanunk, ugyanis a walipinikben ilyenkor könnyebben kiszáradhatnak a növények.


Annak hangzik, ám mégsem tökéletes


Számos előnye mellett a walipiniknek sajnos hátrányai is vannak. Problémát okozhat például a talajban lévő víz is. Ha nem gondoskodunk megfelelő védelemről, könnyedén eláraszthatja veteményesünket a talajvíz. Megóvhatjuk növényeinket vízzáró rétegek lefektetésével, illetve az sem árt, ha eleve magas ágyásokba ültetjük őket. Mivel, ha a víz bejut, ki tudja mosni a falakat, ezért mindenképpen oda kell figyelni a falak megerősítésére, kitámasztására is. Ha kint túl sok eső esik, az is be tud folyni az alacsonyabb szinten elhelyezkedő kiskertbe. Erre jó megoldás lehet, ha nem ajtót teszünk az építmény oldalára, hanem felülről, egy csapóajtón keresztül létrával közelítjük meg a belsejét.
Amennyiben nem üvegtetőt, hanem fóliabevonatot választunk, érdemes alaposan rögzíteni a széleken, hiszen nagy vihar esetén a szél belekaphat.
Tehát aki meg szeretné hosszabbítani kertjében a növényeinek termelési időszakát, mérlegelhet, hogy megelégszik a széleskörűen használt üvegházakkal, vagy belevág a bonyolultabb, ám ugyanakkor gazdaságosabb és hatékonyabb walipini-projektbe.

Források: xforest, Greendex