Written by

Hová szökik az energia?

home_slider, Tudtad-e?| Views: 163

A magyar lakosság fűtésre, melegvíz előállítására, világításra és elektromos készülékekre fordítja a legtöbb energiát, azonban nagy arányban emelkedik a hűtésre szánt energia mennyisége is. Lakóhelyünk korszerűsítésével nemcsak a kiadásokat csökkenthetjük, hanem a szén-dioxid kibocsátást is.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján a koronavírus-járvány ellenére a tavalyi országos összesített energiafelhasználás csupán fél százalékkal csökkent a 2019-es évhez képest, a teljes felhasznált energia 1095 Petajoule (PJ) volt. 2020 volt a harmadik egymást követő év, mely során mérséklődött a hazai energiafogyasztás. Ugyanakkor 2020-ban a napenergiából származó áramfogyasztás esetében egy 71 százalékos emelkedést láthattunk hazánkban, ami kedvező változásnak bizonyul, azonban ez az energiaforrás még mindig csupán a felhasználás 5 százalékát fedezi.

Fűtésre fordítjuk a legtöbb energiát

Az Európai Unió 2030-ra a jelenlegi állapotokhoz képest 32,5 százalékos energiafogyasztás-csökkenést kíván elérni, ehhez Magyarország azt vállalta, hogy a kitűzött évig hazánk energiafogyasztása nem emelkedik a 2005-ben mért értékek fölé. 2005 volt az az év, amikor az utóbbi három évtized legmagasabb primer energiafogyasztás mennyiségét, 1186 PJ-t mértek.

A MEKH áprilisban közzétett adatai alapján a hazai háztartások energiafelhasználásnak értéke 2019-ben 237,7 PJ volt, a teljes végső energiafelhasználás kevesebb, mint egyharmada. A háztartások a felhasznált energia több mint 70 százalékát fordították fűtésére és 13 százalékot melegvíz előállítására, mely közel azonos a 2018-as értékkel. A világítás és elektromos készülékek üzemeltetésére az összes felhasznált energia 11 százalékára volt szükség, mely 3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi adatokhoz képest. 2019-ben a lakosság főzésre 11,8 PJ energiát fordított, ami 0,6 százalékkal alacsonyabb a megelőző évhez képest.

Kép forrása: mekh.hu

A hazai adatok csekély mértékben térnek az Európai Uniós népességre vetített eredményektől. 2018-ban az uniós háztartások a teljes energiafelhasználás 26 százalékát tették ki, melynek nagy része földgázból és elektromos áramból származott. Az Európai Unió átlagosan kisebb arányban fordított energiát a háztartások fűtésére, azonban nagyobb mennyiségű energia fogyott a világítás és elektromos készülékek üzemelésére.

Magyarországon a villamosenergia több mint 60 százalékát a világítás és elektromos készülékek üzemeltetésére használjuk, melynek értéke 2015 óta minden évben növekszik, további 30 százalékát melegvíz előállítására. A távhő, földgáz és megújuló energiaforrások jellemzően fűtésre és meleg víz előállítására szolgálnak, míg a kőolajtermékek közel háromnegyedét főzésre fordítjuk.

2019-ben a fűtési célra használt energia 4 százalékkal alacsonyabb volt az előző évhez képest, ezt valószínűleg az átlaghőmérséklet növekedése okozta. A lakosság 0,6 PJ villamosenergiát használt hűtésre, ami kevesebb, mint a teljes energiafogyasztás 1 százaléka, azonban jelentősen, 110 százalékkal emelkedett a 4 évvel korábbi adatokhoz képest. E mögött a légkondicionálók elterjedése és az átlaghőmérséklet emelkedése állhat.

Miből származik az energia?

A magyar háztartások 2019-es energiafelhasználásának közel fele földgáz, 23 százaléka megújuló energiaforrásból származott, a további 1-1 százalékát a kőolajtermékek, szén és széntermékek fedezték. A német Agora Energiewende és a brit Ember független kutatóintézet közös tanulmánya szerint Magyarországon 2020-ban az áramtermelés 48 százalékban atomenergiára, 38 százalékban fosszilis energiahordozókra, 15 százalékban megújuló energiaforrásokra épült. Hazánkban a megújuló energiaforrások közül a biomassza aránya a legnagyobb, ezt követi a napenergia.

Magyarországon öt év alatt a háztartási méretű napelemek teljesítőképessége ötvenszeresére nőtt. A tavalyi évben az Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közel 80 ezer háztartási kiserőművet tartott nyilván, melyek közül 65 ezret magánszemélyek telepítettek.

Hogyan csökkenthetjük háztartásunk energiafelhasználását?

Háztartásunk energiafogyasztásának csökkentése több szempontból is kedvezően hat. A környezettudatosságot szem előtt tartva védhetjük a bolygót és hozzájárulunk ahhoz, hogy a Föld még sokáig élhető maradjon, hiszen az energiával való takarékoskodás az egyik legjobb módja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének. Emellett lakóhelyünk energiafelhasználásának csökkentésével a költségeket is mérsékelni tudjuk.

Fűtsünk okosan!

A fenti adatokból kiolvashattuk, hogy lakóépületeink energiafogyasztásának legnagyobb részét a fűtés teszi ki. Érdemes ezeket a rendszereket hatékony, modern eszközökre cserélni, illetve hanyagoljuk a lakásunk 25 fokra való felfűtését és inkább vegyünk fel még egy réteg öltözetet. A radiátorok szabályozásával, 1 Celsius fokos hőmérsékletcsökkentéssel, nagyjából 6 százalék energiát tudunk megtakarítani.  

Korszerűsítsük a nyílászárókat!

Az energiavesztés elkerülése érdekében fontos, hogy nyílászáróink megfelelőek legyenek, illetve modern felszerelésekkel rendelkezzünk. A nem megfelelő nyílászárók esetében kétféle módon veszíthetünk hőt: a keret és a falazat közötti réseken vagy az üvegezésen és a keretszerkezeten hővezetés és sugárzás formájában. Korszerű, résmentes nyílászárók beszerelésekor a fűtési energiaköltség 15-20 százalékát tudjuk megtakarítani, és azonos fűtés mellett a belső tér hőmérséklete 3-4 fokkal is emelkedhet. Ezek a modern berendezések, természetesen anyagtól és mérettől függően, átlagosan 1-4 éven belül megtérülnek. Ügyeljünk az nyílászárók üvegezésére, ugyanis ha lecseréljük az egyszeres üvegezésű ablakainkat kettős üvegezésűre, a hőveszteség akár 30-40 százalékkal is csökkenhet.  

Szigeteljünk!

A nem megfelelő szigeteléssel is rengeteg energiát veszíthetünk. Sajnos épületeink homlokzatának korszerűsítése drága beruházás, és több évtized is lehet, mire megtérül, azonban a megfelelő szigeteléssel 25 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni. Többféle hőszigetelő módszer létezik, a legismertebb a hőszigetelő vakolat. A hőszigetelő lemezek is kiválóan bent tudják tartani a hőt a lakásban, de a hőtükör fólia is megoldás lehet, amely eljárás során a falra szerelt fűtőtest mögé alumíniumfóliát helyezünk, ami visszaveri a hőt a helyiségbe. Ezzel 5-6 százalékos energia-megtakarítás érhető el.

Forrás: lakasspecialistak.hu, mehk.hu