A hő napjainkban is az egyik leggyakoribb energiaforrás, azonban mi történik akkor, amikor túl sok keletkezik belőle körülöttünk? Az emberiség üvegházhatásúgáz-kibocsátásának hatására, egy igencsak ijesztően hangzó becslés szerint 25 milliárdnyi atombombára elegendő energiatöbblet gyülemlett fel bolygónk légkörében csak az elmúlt 50 évben. Az ilyen mértékű energiatöbblet rengeteg következménnyel járhat a Föld és az emberiség számára, azonban mi is tehetünk azért, hogy lassítsuk a globális felmelegedés mértékét.
Jó és rossz üvegházgázok
Az üvegházgázok elengedhetetlenek ahhoz, hogy Földünk légköre élhető maradjon számunkra, azonban ez csak a természetesen keletkező formákra igaz. A légkörben organikusan jelenlévő üvegházhatást okozó gázok, mind a Nap visszaverődő, mind pedig a Föld természetes sugárzását elnyelik, ezzel biztosítva az emberiség számára megfelelő, se nem túl meleg, se nem túl hideg időjárást. Ez a jelenség egy biztonságos környezetet jelent számunkra, azonban az iparosodás kezdetével és folyamatos fejlődésével kibillenni látszik a földi élet ebből a zónából. Az adatok azt mutatják, hogy az iparosodás előtti időszakhoz képest már 1,2 Celsius-fokkal nőtt a bolygó felszínének hőmérséklete, köszönhetően a felhasznált szénből, olajból és gázból keletkezett közel kétmilliárd tonna szén-dioxidnak és más üvegházhatású gázoknak.
Az ember által termelt károsanyagokkal napjainkra mintegy másfélszeresére növeltük a légkörben lévő szén-dioxidot, jelentős mennyiségű metánnal és dinitrogén-oxiddal együtt. Ez a többlet képes arra, hogy kibillentse a természetes üvegházhatást és annak okozatait egyensúlyából. De hogyan is jönnek az atombombák az üvegházhatás egyensúlyához?
Atombombák és energiatöbblet
Egy nemrégiben napvilágot látott tanulmány szerint az elmúlt körülbelül 50 évben (1971−2020) az energia egyensúlyhiányának mértéke és ezáltal a légkörben ragadt hő mennyisége elérte a 380 zettajoule-t. Első ránézésre ez a szám semmitmondó lehet, azonban 1 zettajoule 1.000.000.000.000.000.000.000 (10 a 21.-en) joule-lal ér fel. Ezt a számot és a többletenergia mennyiségét pedig a legjobban egy mindannyiunk számára ismert példával lehet a legjobban szemléltetni.
A nukleáris fegyverek háborús használatára máig egyedüli példa az 1945-es hirosimai és nagaszaki bombázás, mely események a II. világháborút lezáró katonai hadműveletként írták be magukat a történelembe. A Hirosimában többszázezer emberéletet követelő Little Boy nevű atombomba a becslés szerint 15.000.000.000.000 joule-nyi energiát bocsátott ki, melynek a napjainkban becsült energiatöbblet a 25 milliárdszorosa.
Hol gyülemlik fel ez a sok energia?
A rengeteg energiának rengeteg hely is kell. Az évtizedek során felgyülemlett többletenergia nagy része, körülbelül 90%-a, a Föld óceánjainak felső rétegében található, mely a vízfelszín jelentős felmelegedéséhez vezet. Ezt a melegedést visszafordítani már nem lehet, azonban lassítani van esélyünk. Az üvegházgáz-kibocsátás gyors és nagyarányú csökkentésére a szén-dioxid befogása lehet a legjobb megoldás, hiszen ezzel kompenzálható az a kibocsátás, amit nem tudunk megszüntetni.
Ahhoz azonban, hogy az iparosodás előtti éghajlati állapotot elérjük, nettó zéró kibocsátásra lenne szükségünk: ezen állapot eléréséhez a befogott szén-dioxid arányának jócskán meg kéne haladnia a kibocsátott szén-dioxidét. Ettől sajnos napjainkban még messze állunk, azonban a megújuló energiaforrások használatának terjedésével és a környezettudatos tevékenység iránt elkötelezett vállalatok növekvő számával előnyt szerezhetünk a globális felmelegedéssel folytatott versenyben.
Források: Greendex, theconversation.com, newsroom.unsw.edu.au
